Lángnyelvekkel ontja fényét
Amazonok otthona,
Sirályok zengik mindenütt:
Az egység hova tűnt vala?
Akarhatsz mindent testvérem,
Vívhatsz nagy harcokat,
Léted úgy is a mindenben
Életkehely, áhítat.
Látható, a hited
Mint formál új kultuszokat,
Aranymetszés ölelő tengerben
Itt látni lehet a nagy dolgokat.
Uralkodónk titka vár,
Tiéd lesz a mindentudás,
Az Uralkodó maga
Osztatlan azonosság.
Vizsgálódás, logika,
Ésszel kigondolt talány,
Boldogasszony Szent Hava,
Akkor jön el az igazság.
Szeretnétek látni-hallani,
Megsarkantyúzni a halált
De életeteket soha nem odaadni,
Kézben tartva minden út porát?
Nem tűnhet el, de az idő
Elszakítja a láncokat,
Nem markolhatod folyton
Szorongató múltadat.
Mikor a Mennyben az angyalok
Megfeszítik íjukat,
A különleges menet megkezdődik,
Látni lehet a lehulló sorsokat.
Minden gátat meg kell vívni?
Van egy végső hatalom,
Mely megszabadít,
S helyetted vív dicső csatát.
Eljő az Uralkodó születésnapja,
Áttör a fény, a látóhatár megkapja,
Azután a szabadság lesz az úr,
S az ész és akarat valódi szolga.
Bársonyos virágszirmok illatoznak,
Ez a jövő csodája, hatása az útnak,
Mely a megtett út összes tapasztalata
Teljességével alakítható szeretetté...
Mondja az Atya:
- Azt mondja a törvény:
Minden tudás, tapasztalás
Szeretet lesz csak, semmi más,
Ezer milliárd lüktető atomvarázs.
Kigondolnád hogy lesz, mint lesz?
Ámde meg nem érthető;
Oly szép a terv, s a törvény
Mely elmével nem követhető.
Dobd hát el az elme logikát,
Mert itt a szív sugara mutat
Széles, áldott, boldogító utat;
Ahol az úton járó hazatér, s mindent tudhat.
Látható a Nagy Ember ezen az úton,
Királyi palástja takarja még sorsod;
Ám föllebben a palást, s megremeg az út,
Körtáncot járnak a részecskék, kegyelmi lamúrt.
Amikor majd mindent tudsz,
mindent látsz,
Határtalan erő, s hatalom hat át.
E hatalom ész által el nem érhető.
Csak a szív tud, csak a szív lát,
Csak a hit és igaz szeretet győz.
Minden akarat egyet zeng
Tudat, lényeg, látóhatár végtelen.
Nincs vége soha az útnak,
Villannak részecskéi a Tejútnak.
A Tejút beszél most hozzád:
- Bízz és ne akard! Higgy és engedj el!
A részecskék kilépnek s belépnek
Mint csillagok; csak ők elhagyják a helyüket.
Ők is tapasztalni szeretnének.
Minden rész és minden egység törekszik valamire.
De nem ész szerint, hanem törvény szerint,
A törvény pedig maga a szeretet,
Mely soha el nem fogy, s el nem pusztítható,
Kizárni nem lehet semmit a tapasztalatból.
Ha majd ott leszel,
Akkor érted meg igazán,
A jó és a rossz küzdelme
Adja meg a tapasztalást.
Az pedig lesz a mindentudás.
A minden keveredése áthatol,
Kinyit minden zsilipet, minden kaput.
Ahhoz az kell, hogy szívedet letedd az oltárra,
Rábízd életed a Menny sugarára.
Ki lehetne jobb és szebb nálad?
Mindig figyeled a másik társad;
Felül akarod licitálni, teljesíteni.
Csak legyél magad, s fogadd el azt,
Mit neked adok, neked szánok,
S akkor fogsz látni-hallani,
Mennyei kórus fog neked zengeni.
Adni akarok neked Mennybéli ajándékot.
Látható és tudható minden,
Ha a Menny szentélyéből tekinted.
A Menny és szív szentélye nyitva,
Csak a kulcsokat őrzi a Mindenség Ura.
A Mindenek Ura?
Az maga a sok milliárd sejt...
Mindent ölelő, befogadó, elragadtató,
Oltalmazó, csillogó, ragyogó.
De ő volt a mindent megtapasztaló,
Csodaváró, s mélységeket bejáró.
Addig járt spirituális útján,
Míg eleget élt át hosszú vándorútján.
Ha már mindent megélt, akkor hazatérhet.
Az a hazatérés lesz ám az ünnep!
Amikor eljő az Uralkodó születésnapja,
Ő maga ad ajándékot minden gyermekének.
Sakkoztok és logikáztok,
Folyton folyvást spekuláltok.
Az élethez egy szív kell, semmi más,
A szeretet s határtalan elfogadás.
Ez láthatatlan, megfoghatatlan,
Akarattal felfoghatatlan;
De a szívben benne van a kód,
El van rendelve a Szívszentély titka.
Ez nem megvehető,
S nem megtanulható,
Nem kisakkozható,
De ha a kód megnyílik, megkapható.
Ezt ha elfogadod,
Utad megnyílik.
Bizony mondom néked,
A hívásra választ adsz,
Hazavárlak Téged.
Sugárzó fényedet akkor megláthatod
A magasabb egység szemével;
De akkor már tovább nem kutatod.
S csakis a valót mutatod,
Mert a minták, struktúrák
Útja is elrendelt.
A Tudat nekik is utat mutat.
De mindennek vége a szeretet,
A csodálat, az alázat,
Az élmény és a létezés,
A mindennel való egységes kapcsolat.
Így jön el
Az Uralkodó születésnapja,
Mikor majd
Téged ünnepellek!
A Nagy Kozmikus Tudat,
Az Atya
2015.01.22.© Jacsó Teodóra
Amazonok otthona,
Sirályok zengik mindenütt:
Az egység hova tűnt vala?
Akarhatsz mindent testvérem,
Vívhatsz nagy harcokat,
Léted úgy is a mindenben
Életkehely, áhítat.
Látható, a hited
Mint formál új kultuszokat,
Aranymetszés ölelő tengerben
Itt látni lehet a nagy dolgokat.
Uralkodónk titka vár,
Tiéd lesz a mindentudás,
Az Uralkodó maga
Osztatlan azonosság.
Vizsgálódás, logika,
Ésszel kigondolt talány,
Boldogasszony Szent Hava,
Akkor jön el az igazság.
Szeretnétek látni-hallani,
Megsarkantyúzni a halált
De életeteket soha nem odaadni,
Kézben tartva minden út porát?
Nem tűnhet el, de az idő
Elszakítja a láncokat,
Nem markolhatod folyton
Szorongató múltadat.
Mikor a Mennyben az angyalok
Megfeszítik íjukat,
A különleges menet megkezdődik,
Látni lehet a lehulló sorsokat.
Minden gátat meg kell vívni?
Van egy végső hatalom,
Mely megszabadít,
S helyetted vív dicső csatát.
Eljő az Uralkodó születésnapja,
Áttör a fény, a látóhatár megkapja,
Azután a szabadság lesz az úr,
S az ész és akarat valódi szolga.
Bársonyos virágszirmok illatoznak,
Ez a jövő csodája, hatása az útnak,
Mely a megtett út összes tapasztalata
Teljességével alakítható szeretetté...
Mondja az Atya:
- Azt mondja a törvény:
Minden tudás, tapasztalás
Szeretet lesz csak, semmi más,
Ezer milliárd lüktető atomvarázs.
Kigondolnád hogy lesz, mint lesz?
Ámde meg nem érthető;
Oly szép a terv, s a törvény
Mely elmével nem követhető.
Dobd hát el az elme logikát,
Mert itt a szív sugara mutat
Széles, áldott, boldogító utat;
Ahol az úton járó hazatér, s mindent tudhat.
Látható a Nagy Ember ezen az úton,
Királyi palástja takarja még sorsod;
Ám föllebben a palást, s megremeg az út,
Körtáncot járnak a részecskék, kegyelmi lamúrt.
Amikor majd mindent tudsz,
mindent látsz,
Határtalan erő, s hatalom hat át.
E hatalom ész által el nem érhető.
Csak a szív tud, csak a szív lát,
Csak a hit és igaz szeretet győz.
Minden akarat egyet zeng
Tudat, lényeg, látóhatár végtelen.
Nincs vége soha az útnak,
Villannak részecskéi a Tejútnak.
A Tejút beszél most hozzád:
- Bízz és ne akard! Higgy és engedj el!
A részecskék kilépnek s belépnek
Mint csillagok; csak ők elhagyják a helyüket.
Ők is tapasztalni szeretnének.
Minden rész és minden egység törekszik valamire.
De nem ész szerint, hanem törvény szerint,
A törvény pedig maga a szeretet,
Mely soha el nem fogy, s el nem pusztítható,
Kizárni nem lehet semmit a tapasztalatból.
Ha majd ott leszel,
Akkor érted meg igazán,
A jó és a rossz küzdelme
Adja meg a tapasztalást.
Az pedig lesz a mindentudás.
A minden keveredése áthatol,
Kinyit minden zsilipet, minden kaput.
Ahhoz az kell, hogy szívedet letedd az oltárra,
Rábízd életed a Menny sugarára.
Ki lehetne jobb és szebb nálad?
Mindig figyeled a másik társad;
Felül akarod licitálni, teljesíteni.
Csak legyél magad, s fogadd el azt,
Mit neked adok, neked szánok,
S akkor fogsz látni-hallani,
Mennyei kórus fog neked zengeni.
Adni akarok neked Mennybéli ajándékot.
Látható és tudható minden,
Ha a Menny szentélyéből tekinted.
A Menny és szív szentélye nyitva,
Csak a kulcsokat őrzi a Mindenség Ura.
A Mindenek Ura?
Az maga a sok milliárd sejt...
Mindent ölelő, befogadó, elragadtató,
Oltalmazó, csillogó, ragyogó.
De ő volt a mindent megtapasztaló,
Csodaváró, s mélységeket bejáró.
Addig járt spirituális útján,
Míg eleget élt át hosszú vándorútján.
Ha már mindent megélt, akkor hazatérhet.
Az a hazatérés lesz ám az ünnep!
Amikor eljő az Uralkodó születésnapja,
Ő maga ad ajándékot minden gyermekének.
Sakkoztok és logikáztok,
Folyton folyvást spekuláltok.
Az élethez egy szív kell, semmi más,
A szeretet s határtalan elfogadás.
Ez láthatatlan, megfoghatatlan,
Akarattal felfoghatatlan;
De a szívben benne van a kód,
El van rendelve a Szívszentély titka.
Ez nem megvehető,
S nem megtanulható,
Nem kisakkozható,
De ha a kód megnyílik, megkapható.
Ezt ha elfogadod,
Utad megnyílik.
Bizony mondom néked,
A hívásra választ adsz,
Hazavárlak Téged.
Sugárzó fényedet akkor megláthatod
A magasabb egység szemével;
De akkor már tovább nem kutatod.
S csakis a valót mutatod,
Mert a minták, struktúrák
Útja is elrendelt.
A Tudat nekik is utat mutat.
De mindennek vége a szeretet,
A csodálat, az alázat,
Az élmény és a létezés,
A mindennel való egységes kapcsolat.
Így jön el
Az Uralkodó születésnapja,
Mikor majd
Téged ünnepellek!
A Nagy Kozmikus Tudat,
Az Atya
2015.01.22.© Jacsó Teodóra