Szeretettel várlak a lélek-tükröd letörlésére, újra és újra, nincs most ennél fontosabb.
Újabb tanítást adok át. A lelkek tükrén történő munkámhoz kaptam, s most ti is megkapjátok, hogy segítsen nektek is megérteni, milyen fontos ez. Én is ezekből tudom meg, mi a feladat, s a reményeimet is túlszárnyalja az a sok szépség és szeretet, ami kapcsolódik feladataimhoz, valamint az, hogy mennyi segítséget kapok.
Most a legfontosabb a tükrök letörése, hogy szabaddá váljon minden ember a teremtésre. A régebbi tanításokat is nézzétek meg, hogy értsétek meg minél jobban, milyen módon indul el teremtésetek, és hogyan válik valósággá. Addig jó, amíg szépet teremtesz, s nem illúziót. Ha letöröltük a tükröt, szabaddá váltok a teremtésre.
Íme a régi tanítások:
A tükör őrzője
Lélek tükre
A tükör
Íme az új tanítás:
A tükrök:
''Virágok útjában,
Holdvilág kapujában,
Őrzi a titkokat a Lámpások Őre.
Vele van a Föld minden létezője.
De még a csillagok,
S a Hold is neki ragyog.
Így őrzi a Lámpások Őre a Napot,
De van valaki, aki a tükröket őrzi.''
''Megnézném én azokat a tükröket!''
''A tükröket te őrzöd,
Legszentebb gyermekem.
Te egy Istennő vagy,
S az, kit én hűen szeretek.
A tükrök itt vannak,
Álmaid itt vannak,
Ragyognak ebben a létben,
Mert a tükröket te letörölted.
Oly szép ez nékem,
Mesélj erről gyermekem.
A gyermekeimnek meséld el
A tükrök csodáját!
Hadd adják hírül a tudását.
Oltalom nem gyógyul,
Csak ezzel a tükörrel.
Így lesz a léted Szentem
Ettől még szebb.
Letörlöd a tükröket,
S hozd őket elébem.
Oly szép ez így gyermek,
Fognak jönni, felemelnek.
Ne aggódj te a holnapon,
Mert ami kell, azt neked adom.
Neked adom a jóságos perceket,
Mikben a kapcsolat meglehet,
Megszentelek minden napot,
Elárasztva minden csillagot,
A te fényeddel gyermekem.
Hát engedd, hogy így legyen.
Viruljon hát a látóhatár
Szentül szép szívedben.
Megadom én neked kincseid,
Valahányszor a zsák megtelik.
Ígéretem mindig betartom,
Bízz bennem Szentem.
Legszentebb szónokom,
Írnokom,
Várd hát a csodát,
Ne aggódj hát.
Vedd föl az arany ruhát,
Mely téged vár,
Melyet tőlem kaptál.
Őrizd a Szent perceket,
Ősi, mindent betöltő szeretetemet.
Ezért vagyok én melletted,
Hogy ezt mind megtehessem.
Őrizd hát a Szent szívet,
Velem legyél, örvendezz!
Ebben a gyönyörű létben,
Velem tökéletesen egységben.
Ebben a létben te csak velem legyél!
Mindig, minden pillanatban várva a mesét.
Mesélek még sok szépet, ne félj!
Soha ki nem fogynak a mesék!
Csak szólj, csak zengj!
Ébredj a jelenre, a szépségre,
Az egységre, az ünnepre
Minden hajnalon Szent gyermek.
Ámen, gyönyörű gyermekem.
De maradj még mellettem.
Atyád Szent szavai így szólnak,
Vidd hírét az igaz szónak.
2015.10.31. © Jacsó Teodóra
Újabb tanítást adok át. A lelkek tükrén történő munkámhoz kaptam, s most ti is megkapjátok, hogy segítsen nektek is megérteni, milyen fontos ez. Én is ezekből tudom meg, mi a feladat, s a reményeimet is túlszárnyalja az a sok szépség és szeretet, ami kapcsolódik feladataimhoz, valamint az, hogy mennyi segítséget kapok.
Most a legfontosabb a tükrök letörése, hogy szabaddá váljon minden ember a teremtésre. A régebbi tanításokat is nézzétek meg, hogy értsétek meg minél jobban, milyen módon indul el teremtésetek, és hogyan válik valósággá. Addig jó, amíg szépet teremtesz, s nem illúziót. Ha letöröltük a tükröt, szabaddá váltok a teremtésre.
Íme a régi tanítások:
A tükör őrzője
Lélek tükre
A tükör
Íme az új tanítás:
A tükrök:
''Virágok útjában,
Holdvilág kapujában,
Őrzi a titkokat a Lámpások Őre.
Vele van a Föld minden létezője.
De még a csillagok,
S a Hold is neki ragyog.
Így őrzi a Lámpások Őre a Napot,
De van valaki, aki a tükröket őrzi.''
''Megnézném én azokat a tükröket!''
''A tükröket te őrzöd,
Legszentebb gyermekem.
Te egy Istennő vagy,
S az, kit én hűen szeretek.
A tükrök itt vannak,
Álmaid itt vannak,
Ragyognak ebben a létben,
Mert a tükröket te letörölted.
Oly szép ez nékem,
Mesélj erről gyermekem.
A gyermekeimnek meséld el
A tükrök csodáját!
Hadd adják hírül a tudását.
Oltalom nem gyógyul,
Csak ezzel a tükörrel.
Így lesz a léted Szentem
Ettől még szebb.
Letörlöd a tükröket,
S hozd őket elébem.
Oly szép ez így gyermek,
Fognak jönni, felemelnek.
Ne aggódj te a holnapon,
Mert ami kell, azt neked adom.
Neked adom a jóságos perceket,
Mikben a kapcsolat meglehet,
Megszentelek minden napot,
Elárasztva minden csillagot,
A te fényeddel gyermekem.
Hát engedd, hogy így legyen.
Viruljon hát a látóhatár
Szentül szép szívedben.
Megadom én neked kincseid,
Valahányszor a zsák megtelik.
Ígéretem mindig betartom,
Bízz bennem Szentem.
Legszentebb szónokom,
Írnokom,
Várd hát a csodát,
Ne aggódj hát.
Vedd föl az arany ruhát,
Mely téged vár,
Melyet tőlem kaptál.
Őrizd a Szent perceket,
Ősi, mindent betöltő szeretetemet.
Ezért vagyok én melletted,
Hogy ezt mind megtehessem.
Őrizd hát a Szent szívet,
Velem legyél, örvendezz!
Ebben a gyönyörű létben,
Velem tökéletesen egységben.
Ebben a létben te csak velem legyél!
Mindig, minden pillanatban várva a mesét.
Mesélek még sok szépet, ne félj!
Soha ki nem fogynak a mesék!
Csak szólj, csak zengj!
Ébredj a jelenre, a szépségre,
Az egységre, az ünnepre
Minden hajnalon Szent gyermek.
Ámen, gyönyörű gyermekem.
De maradj még mellettem.
Atyád Szent szavai így szólnak,
Vidd hírét az igaz szónak.
2015.10.31. © Jacsó Teodóra
