A tündérleány muzsikál

Az Atya mesél:

1

A pillanat tükrében
Úgy száll fel most a reményem,
Hogy légy velem megint egységben.

Szentelj figyelmet nekem,
Mert ez az én életem!
Oly szép ez, gyermekem!

Csak viruljon a hitem,
Oltalmazza a szívem,
Mi ott van mindenben!

Így légy te mellettem;
Örömben, és üdvben,
Létemben, szépségben!


Mesélek én néked
Mindig valami szépet,
Csak oldd föl a reményed!

Hogy a szabad létem
Viruljon már szépen,
Meséljen a szép természet

Mindig valami szépet.
Mert nekem ez így legyen,
A mesélő szép legyen,

Boldog legyen egységben,
Örömben és nevetésben,
Mindig vidáman, a mesében!

2

Szép tündérlány úgy muzsikál,
Hogy a Fűszál is kiált már.
Örömében rikkant egyet:
''De jó, hogy elhoztad a percet!


Én ezért most megölellek
Téged, kedves kis tündérke.
Legyél velem estére,
S énekelj nekem, Fényecske!


Röpülj bele a szívembe!
Szórd be zenéd e kelyhembe,
Hogy örvendjen a mesék kincse,
Hogy velünk van estére!


Szép tubicám,
Szép kisleány,
Viruljon az öröm ám!


Hogy együtt vagyunk,
S így dalolunk,
Muzsikálunk,
Polkát járunk,


Aztán pedig szunnyadunk,
Szép pázsiton elpihenünk.
Kis virág a mi fészkünk,
Puha kis menedékünk.


Vigyázza a létünk,
Hogy mindig így meséljünk,
Hogy máskor is zenéljünk.

3

A rigódal velünk nyargal,
Meséljük minden tavasszal,
Sok szép ígéretet betartunk,
Így lesz szép a holnapunk.


Mindig új feladatot kapunk:
Szépítjük a pirkadatot,
Megünnepeljük a Napot,
Hogy velünk ő felragyoghatott.


Szentelj figyelmet a mának,
A szép szemed csillagának,
Mert sokan vigyázzák azt,
Megünneplik a csodákat,


S a szent boldogságot,
Hogy az öröm kivirágzott,
S eljött őrizni a lángot."

Mesélik az álmot,
Hogy az öröm száll most.
Kinél van a láng most,
Óvja, vigyázza az álmot.


2015-11-16 © Jacsó Teodóra

---