Az Atya mesél:
A Pillanat tükrében
Úgy száll fel most a Reményem,
Hogy légy velem megint egységben.
Szentelj figyelmet nekem,
Mert ez az én életem,
Oly szép ez, gyermekem.
Csak viruljon a Hitem,
Oltalmazza a szívem,
Mi ott van mindenben.
Így légy te mellettem
Örömben és Üdv.-ben,
Létemben, szépségben.
Mesélek én néked
Mindig valami szépet,
Csak oldd föl a Reményed,
Hogy a szabad Létem
Viruljon már szépen,
Meséljen a szép természet
Mindig valami szépet,
Mert nekem ez így legyen,
A mesélő szép legyen,
Boldog legyen egységben,
Örömben és nevetésben,
Mindig vidáman a mesében.
Szép tündérlány úgy muzsikál,
Hogy a Fűszál is kiált már,
Örömében rikkant egyet:
''De jó, hogy elhoztad a Percet!
Én ezért most megölellek
Téged kedves kis tündérke.
Legyél velem estére,
S énekelj nekem Fényecske!
Röpülj bele a szívembe,
Szórd be zenéd e kelyhembe,
Hogy örvendjen a mesék kincse,
Hogy velünk van estére.
Szép tubicám,
Szép kisleány,
Viruljon az öröm ám,
Hogy együtt vagyunk,
S így dalolunk,
Muzsikálunk,
Polkát járunk,
Aztán pedig szunnyadunk,
Szép pázsiton elpihenünk,
Kis virág a mi fészkünk,
Puha kis menedékünk,
Vigyázza a létünk,
Hogy mindig így meséljünk,
Hogy máskor is zenéljünk.
A rigódal velünk nyargal,
Meséljük minden tavasszal,
Sok szép ígéretet betartunk,
Így lesz szép a holnapunk.
Mindig új feladatot kapunk,
Szépítjük a pirkadatot,
Megünnepeljük a Napot,
Hogy velünk ő felragyoghatott.
Szentelj figyelmet a mának,
A szép szemed csillagának,
Mert sokan vigyázzák azt,
Megünneplik a csodákat,
S a Szent boldogságot,
Hogy az öröm kivirágzott,
S eljött őrizni a Lángot.
Mesélik az álmot,
Hogy az öröm száll most,
Kinél van a Láng most,
Óvja, vigyázza az álmot.''
2015-11-16 © Jacsó Teodóra
A Pillanat tükrében
Úgy száll fel most a Reményem,
Hogy légy velem megint egységben.
Szentelj figyelmet nekem,
Mert ez az én életem,
Oly szép ez, gyermekem.
Csak viruljon a Hitem,
Oltalmazza a szívem,
Mi ott van mindenben.
Így légy te mellettem
Örömben és Üdv.-ben,
Létemben, szépségben.
Mesélek én néked
Mindig valami szépet,
Csak oldd föl a Reményed,
Hogy a szabad Létem
Viruljon már szépen,
Meséljen a szép természet
Mindig valami szépet,
Mert nekem ez így legyen,
A mesélő szép legyen,
Boldog legyen egységben,
Örömben és nevetésben,
Mindig vidáman a mesében.
Szép tündérlány úgy muzsikál,
Hogy a Fűszál is kiált már,
Örömében rikkant egyet:
''De jó, hogy elhoztad a Percet!
Én ezért most megölellek
Téged kedves kis tündérke.
Legyél velem estére,
S énekelj nekem Fényecske!
Röpülj bele a szívembe,
Szórd be zenéd e kelyhembe,
Hogy örvendjen a mesék kincse,
Hogy velünk van estére.
Szép tubicám,
Szép kisleány,
Viruljon az öröm ám,
Hogy együtt vagyunk,
S így dalolunk,
Muzsikálunk,
Polkát járunk,
Aztán pedig szunnyadunk,
Szép pázsiton elpihenünk,
Kis virág a mi fészkünk,
Puha kis menedékünk,
Vigyázza a létünk,
Hogy mindig így meséljünk,
Hogy máskor is zenéljünk.
A rigódal velünk nyargal,
Meséljük minden tavasszal,
Sok szép ígéretet betartunk,
Így lesz szép a holnapunk.
Mindig új feladatot kapunk,
Szépítjük a pirkadatot,
Megünnepeljük a Napot,
Hogy velünk ő felragyoghatott.
Szentelj figyelmet a mának,
A szép szemed csillagának,
Mert sokan vigyázzák azt,
Megünneplik a csodákat,
S a Szent boldogságot,
Hogy az öröm kivirágzott,
S eljött őrizni a Lángot.
Mesélik az álmot,
Hogy az öröm száll most,
Kinél van a Láng most,
Óvja, vigyázza az álmot.''
2015-11-16 © Jacsó Teodóra