Zsoltarok a nemzethez

Uram, adj a népnek

15/11/2016

Uram, adj a népnek bölcsességet,
S hogy sokasodjanak!
Örömöt és egészséget,
S hitet egy szebb jövőben!

Alázatot a természetért,
Jóság és a munka szeretetét!
Oldódj hát fel szívünkben,
Adj erőt a hitünkben,
Testvériségünkben!
Ámen

Leborulva őrzöm szíved,
Erősítve mindig a hitet.
Valahány egy szív...
Teérted sír,
Hallja ezt az égi vezír.

2015.10.28.- 01.00© Jacsó Teodóra

A nép imája

14/11/2016

Az Atya:

A mese ígérete
Szent percekben neked üzen.
Legyél te a szép Létben,
Velünk az egységben.

Viruljon a Léted,
Hozza el a fényed.
Örömöm árasztom,
Tenéked fakasztom.

Minden pillanatban
Oldódik a kapcsolatom... veled mátka.
Szentelj meg engemet valahára,
S legyen a Perceknek arany ruhája,
Üdvözölje Létünk nagy-nagy boldogsága!

Valahány dalnak lesz majd imája,
Szépen beteríti a Mennyet,
Nagy-nagy boldogságra.
Életelixírt adok a Nemzetnek,

Valahány rétegben mindenhova elérjen!
Beszórom permetem az Élet tengerébe,
Adom a szélnek,
Hogy vigye a Nép elébe.

Legeslegszebb mátka,
Ez a Nép imája.
Ő lesz,
Aki viszi tovább a világba,

Mert a felhő szélén
Mesélem a Lét rétén.
Új álmot hoz a Nemzetnek.
Szépen meg kell jegyezned!

Teodóra:

Van egy külön ima, amit tudnom kell?
Mi egy Nemzetet fölemel?
Ha van ilyen,
Tudnom kell iziben.
Látnom kell a fényét,
Hozza el a békét!

Az Atya:

Ébredjen a kapcsolatra
A Nemzetnek tábora!
Valahány angyal
Üdvözölje a hajnalt!

S óvja a kincseket,
Mesélje a meséket!
Munkánk van temérdek:
Minden hajnalban mesélhetsz,
Rigófüttyöt zengedelhetsz.

Oly szépen szól az ima,
Hangjával a rigónak.
Meséljen az álomnak,
S vigye hírül a szólamokat.

Valahány Nemzetnek
A kincse megremeg.
Öltöztesd föl a szíved,
Üdvözöld rímed!

Leplezd le a forró vágyad,
Hogy elvigyék a világnak!
S minden szép szólamom meglesz,
Elhozzák újra a Percek.

Velem kell most énekelned,
Minden Percet fölemelned,
S vinned hírét a kapcsolatnak,
Hogy szépen hozza hírét a tavasznak!

Valahány Léted
Így zenéljen néked,
Létezzen velem
Együtt a Szentségben!

Én ezt így kérem veled egységben.
Legyen szépen szólva, szépen ünnepelve
Ezerszer a Létnek kincse,
S hozza az imát reggelre.

Teodóra:

Várom az imát,
Hallanom kell szavát.
Szólok a Perceknek,
Nyissuk ki az Oltárt.
A kapcsolat Szent már,
Látnom kell a titkát,
Hogy nyílik az Oltár,
S mesél a Perc már.

2015-12-07 © Jacsó Teodóra

A magyaroknak

30/1/2016

Mikor virágok nyílnak,
Oltalmazó, szent szavakkal sírnak,
Örömükben jajgatnak, fohászkodnak,
Szép üzenetet megszentelve dalolnak,
S mondanak szép szólamokat,
Legeslegszebb szép dalokat,
S mosolyognak,
Üzennek a pillanatnak,
Oltalmazzák a dallamot,
A legeslegszebb szólamot.

Ringatják a szép pirkadatot,
Ölelik a holnapot,
Lengetik a szólamot.
Legyen meg a szép dalod!
Legyen meg az imádságod,
Azt kívánom,
Legyen meg a szép fohászod!

Oltalmazzon ez a kenet,
Legeslegszebb üzeneted
Legyen meg neked,
S ringjon a szép kívánságod!
Meséljen a szép fohászod!
Legyen meg neked,
Mit üzen ez a kenet,
S ringassa el fényedet,
Szép lényedet,
Üzenetedet,
Mit most megüzenek neked.

Így lesz veled a reményed,
Szép oltalmad, igaz fényed.
Legyen meg a permeted,
Legyen meg az üdvösséged!
Szép fohászod,
Szép oltárod
Így lesz néked
Valahány vidékben,
Megszentelő fényben,
S ringasson a reményem,
Hogy veled lesz az ígéret,
Szép permeted,
Megszentelő fényed,
S veled lesz a kenet.
Ringassa el szívedet,
Mit most megüzenek
Tevéled, gyermek.

Szép ígéret, szép kenet
Veled legyen az üzenet:

A magyaroknak vidd el híremet.
Szép szólama, szép üdvössége
Legyen meg ennek
A népnek végre!
S ringassa Reményem,
Oltalmazza szívem,
Valahány szép egységben
Megüzenve létem,

Így oltalmazva -
Legeslegszebb szólamban,
Velem van,-
A ringató, szép sugarakban,
S üdvözli a szólamot,
Elringatja a Napot.
Meséli a sóhajom,
Megüzeni szép dalom.

Így ringatja el a nóta
Minden rigókat dalolva,
Szép szent üzenetem,
Valahány szép nemzetem,
S ringatja szép kenetem,
Így oltalmaz meg engem,
S a szép, mesélő vidék
Így lesz velem szentül,
S viszi hírül üzenetét a Mennyből.

Ez a mi kenetünk,
Ez a mi szépségünk,
Ez a mi ígéretünk:
Szép nemzetünk,
Sok szép arany vitézünk,
Így lesz meg nekünk a kenetünk.
Reményünk, szép üdvösségünk,
Szent Kenetünk.

Perceinket így meséljük,
Így múlatjuk az időnk,
Meglesz minden kenetünk,
El nem hagy a szép fényünk,
S a ringató patakok
Velünk üzennek most.
S viszik a hírt:

Oltalmazó, igaz, szép kincseink,
Elringató, szép ügyeink
Mind velünk lesznek itt,
S viszik a vidámságot,
Viszik a kívánságot,
Oltalmazó szent fohászod,
Szép virágod,
Velem van az imádságod,
Szent fohászod,
Szép lényed és oltárod,
Ringató, szép imádságod,
Velem van a fohászod.

Így oltalmaz engem a hit,
A remény szép perceit
Így élem meg itt,
Így lesz veled a hit.
Megüzeni szép perceit,
A Reménynek keneteit,
S ringatjuk az egységünk itt.

Megüzenjük szép oltalmunk,
Lengetjük a szép dalunk,
Megpendítjük rigókkal,
Párducokkal, manókkal,
Így zengetjük oltalommal, rigókkal,
Megünnepeljük az angyalokkal,
Oltalommal, szép szavakkal.

El kell vidd az üzenetet.,
Meg kell legyen szép keneted!
El kell vidd az imádságot,
Meg kell halld a kívánságot!
Ringasson a szép dalom,
Vezessen a szép Oltalom,
Életedben muzsikálva,
Szentül igazat kiáltva.

Valahány szép létben
Megidézve kérem,
Ringasson el szép Reményem,
Itt az igaz fényben,
S oltalmazzon a dalom,
Igaz sóhajom,
Minden szólamom,
Mesélő virágom.

Szépen szól a dalom,
Megüzenem óhajom,
Zendül az imádságom,
Szép szíved megcsókolom.
Így pendül a kívánságom,
Megüzenem szép fohászom,
Veled van az imádságom,
El nem hagy a szép oltárom.

Veled legyen szép kenetem,
Üdvözölje szép fellegem,
S nemzetem
Üzenje meg nekem,
Mit üzen a létem,
Legeslegszebb fényem,
Tündérmesében,
Mit most megígértem,
Mit most elmeséltem.

Üzenjen a fényem,
Üzenjen a létem,
Valahány szép létem!
Szép ígéretem zengjen,
Virágokat hirdessen,
Oltalmat ígérjen,
Meséljen a fényben,
Ringató egységben,
Oltalmazó szép szavakkal,
Elringatva pirkadattal,
Megüzenve a fényeknek,
Megszentelve a Reménynek.

Így üzenek néked:
,,Szenteld meg a fényed,
Legyen meg az üzeneted,
Valahány egységed!"
Így szólok én a vidéknek
Ezer millió fényben,
Ringatózó, szép egységben,
Minden reményben,
S oltalmaz a szívem,
Velem van a vidéken
A szép egységem,
Ragyog a fényben.

Oly szépen kérem,
Hogy ragyogjon a fényem,
Oltalmazza szívem
Minden reményben,
S a magyaroknak,
Ringó patakoknak
Legyen meg a szép oltalma,
Ezerszer szép diadala!

S a szómag,
Megolvad valóban,
S elringatja az oltalom,
Mit ad a szép pirkadatom,
S üzeni a Mennynek népe,
Megszentelő ígérete,
Hogy veled lesz a fényben,
El nem hagy a kenete.

S elringatjuk messze,
Messze a vidéken,
S visszük híred a fényben,
Oltalmazó ígéretben.
Ez vagyok én véled
Szent, szép ígéretben,
Megoltalmaz téged
Az én szép kenetem.

Így oltalmaz a létem,
Megszentel a fényem.
Muzsikaszó elviszi
Messzire a hírem.
Így vagy te a reményben,
Fényes, szép üdvösségben,
Rigófüttyös, szép mesében,
Angyalokkal üzenetben,
Szórva a szép kenetem,
Ringasd el szép üzenetem!

Mosolyog a fényem,
Ringat a reményem,
S megüzen a Létem
Valahány egységben.
Szóródik a lényem,
Megszentel a fényben,
Ringató szép ígéretben
Üzenve a létem.

Így szentelődünk meg
Minden ígéretben,
Legyen meg a szép kenettel,
Mit most megígértem.
Csókoljuk fényünk,
Legyen meg a Reményünk,
S oltalmazzuk szívünk,
Valahány egységünk.

Így üzenjük, így meséljük,
Így szenteljük, így regéljük,
Szép üzenetünk viszi a hírünk,
Nem feledjük el, hova értünk.
El kell mesélnünk,
Milyen szép a hitünk,
Mert amit mi itt megszentelünk,
Történelmi korszak nekünk.

Oly fontos ez a Remény,
Hogy veled legyek én,
Hogy el ne hagyd az üzenetét,
S el ne veszítsük kenetét:
Hogy megkapja a pillanattal,
Megkapja a pirkadattal,
Ezer dallal,
Mit mond az oltalommal
Szép üzenet nekünk.
Szép rügyünk
Megszenteli szép ügyünk.

Így legyél a reményünk
Szenteld meg a fényünk,
Ringasson el szívünk,
Ez legyél nekünk
Szép kenettel,
Permetezve ígéretünk.
S szóródjon a fényünk,
Szóródjon a létünk,
Legszentebb fényünk
Neked meséljük.

Így üzenjük, így ringatjuk,
Oltalmazzuk, sugarazzuk
Legszentebbül megmutatjuk,
Milyen szépen szólamoltunk.
Szólamoló rügyek titka,
Oltalmazó szívek nyitja,
S ringatja el a dalunk,
Milyen szép a mi szólamunk.

Így lesz szívünk kitárva,
Valahány oltára muzsikálva,
Megszentel a szív kívánsága,
Oltalmaz a dalunk,
Ringatjuk szólamunk,
Megüzenjük óhajunk,
Megüzenjük sóhajunk.

Így lesz veled imádságom,
Legeslegszebb kívánságom.
Elringatom, megüzenem
Szép kenetem,
S elviszem, megszentelem.
Meglesz az én szép kenetem,
Valahány szép ígéretem.

Így üzenek neked itt a Mennyben:

Legeslegszebb kívánságom,
Így szóljon a dalom,
Ringassa el halk sóhajom.

Meséimmel kérlek
Találkozz a fényben,
S vidd el a népnek
Mit most megígértem.
Oly szentül szólok, hidd el.
Velük van minden
Reményem, a szívben.

Találkozzunk, kicsi kincsem,
S mesélek még néked
Ezerszer, szép vidéket,
Mennybéli szép meséket,
Oltalmazó igéket,
S ringató szép fényeket,
Mesélve a létnek,
Mit itt megüzenek.

Üzenetem szép lesz,
Megszentel a Reményem,
Így ünneplem egységem.
Legyen meg a fényem,
Oltalmazzon létem,
Szép, arany vidéken.

Megszentel a Reményben
Minden igaz szívem, a létem,
Üzenem a fényem,
Így szentelem Reményem.
Elringatom a vidéken
Oltalmazó, szép hitem,
S remélem,
Meglesz az én szép ígéretem.

Szép angyalok muzsikálnak,
Elviszik hírét ennek a dalnak,
S az Oltalomnak,
Elringató szép szavaknak,
S viszik üzenetét a dalnak,
Elringatják a szólamokat,
S virulnak szép határban,
Angyalokkal szólamolnak.

Vidd el üzenetét a dalnak,
Ne késlekedj,
Hamar add tovább a népnek,
Mert ez az üzeneted olyan szép lesz,
Hogy a népnek a szívében
A húrok megpendülnek,
S kinyílnak a létnek.
Üzend meg a népnek,
Mit én most kérek.

Ámen, szép gyermek,
Vidd el a vidéknek
Ezt a szép kenetet,
És amit mesélek.

Ámen.
Üdvözlöm a népet.

A Magyar Nemzetnek a híre nagy lesz

21/1/2016

ATYA:
Szép angyalok! Szép rigók!
Édes, kedves Magyarok!
Ti vagytok a reménységem,
Ti vagytok az én kincsem.

Kincsét a szép patakoknak,
Amit itt találunk,
Oltalmunk s világunk
Így üzenjük meg neked.

Szentül permetezzenek,
Muzsikáljanak, ünnepeljenek!
Létedben megöleljenek,
Így üzenjenek,
S Szent permetet permetezzenek!

Magyaroknak imádsága,
Magyaroknak kívánsága,
Legszentebb szép fohásza,
Legyen meg az imádsága!

Így virulunk szentül velük,
Szenteljük meg üzenetük!
Minden fohászukat halljuk,
Oltalmazva továbbadjuk,

S megüzenjük népünknek:
Szenteljük meg ünnepünket!
Szép fohászunk a mi dalunk,
Így szenteljük meg szólamunk,

S visszük tovább imádságunk,
Szentül tovább szép fohászunk.
Így lesz velünk az üzenet,
Megszentelő szép Kenet.

Így lesz velünk,
Mit elringat a szívünk,
Legszentebb igaz kincsünk,
Így oltalmaz a Létünk,
Legszebb Reményünk.

S visszük tovább a hírünk,
Hogy megszenteljük fényünk.
Legyen meg az üzeneted,
Legyen meg a szép keneted,
S legyen meg minden neked.

Csak oltalmazzon a szíved,
Legyen meg a keneted,
Öleld meg a szép perceket,
Legeslegszebb üzeneted így lehet.

Öleld meg a nemzetet,
Muzsikáló szép eged
Így lesz veled,
S a permeted megöleli szíved.

Legyen meg az imádságod.
Legyen meg a kívánságod.
Megszentelő szép fohászod,
Valahány szép napod,
Megszentelő sóhajod,
Oltalmazó virágod!

Magyar Nemzet!
Legyen meg a kívánságod!
Oltalmazzon ez a láng most!
Neked áldozom a lángot,
Szentelje meg szép fohászod,
Valahány szép kívánságod,

S legyél velem szép Nemzetem!
Várlak itt a Mennyekben,
Ahol oltalmazó imádságban,
Ringató kívánságban

Élek én itt, s várok rátok,
Találjátok meg az Oltárom,
Azt kívánom!
Így üzenek néktek:
Szenteljétek meg a fényem,

Ezt a lángot,
Mit nektek ajánlok,
Vigyétek hírül a vidéken!
Így oltalmazom a népem!

Én vagyok az Isten,
Ki mindent megmutat tenéked,
Csak hozd el a Népet.
Oltalmazd a szívem!
Ragyogjon a lelkem!

Veletek vagyok kincsem!
Adom a kenetem,
Oltalmazom népem,
Virágokkal hintem
Szívét minden percben.

Muzsikáljon nékem
A szép kenetem,
Oltalmazzon ígéretem,
S vigye el a hírem.

Halljátok a szívem?
Halljátok, mit muzsikálok?
Mit szór a Kenetem?
Halljátok mit üzen

Megnyíló szívem!
Csakis veletek van
Az ígéretem nékem,
Hogy oltalmazzatok.

Jertek! Keressetek!
Sugaraimat adhassam nektek,
Szeretetemet, fényemet,
Legeslegszebb ígéretemet.

Így legyetek velem,
Szent szép nemzetem!
Viruljon a kenetem
Valahány létemben!

Üzenje meg a kincsem,
Mit súg a reményem,
S vigye hírül szép nemzetem,
Mit üzen a fényem.

Legyen meg az egységem,
Szép ígéretem a Létben,
Muzsikáló fényem
Így neked üzenjen!

S oltalmazza szép Létem,
Mit üzen az egységem.
Megszenteli fényem
Valahány Reményem.

Így ringasson el a dalban,
Szentelő szép oltalomban,
Valahány Létben,
A mesében, szép ígéretben,

Szép üzenetben,
Amit én itt meséltem,
S legyen egy vélem,
Aki csak keres engem
Itt az egységben.

A Magyar Nemzetnek
A híre nagy lesz.
Elviszi a szélbe,
Valahány szép egységbe
A Szent Kenet.

És mesélek majd néked
Még szépet ennek a nemzetnek,
Csak vidd a hírem!
El ne hagyj engem!

Szaporítsd a kenetem,
Virágozd fel a szívem!
Üzenem a Mennyben
Szép a reményem:

Veletek vagyok Népem,
Így perdül a fényem.
Így üzenem néked,
Mit üzen a Létem.

Veletek vagyok s várlak,
Oltalmamat kínálva,
S legeslegszebb mátka
Szép dallamára

Így ontom a szólamom:
Legyetek velem a mai napon,
Keressetek engem,
S vigyázzatok rám.

Itt vagyok a Mennyben,
S oltalmaz a szent tulipán!

2015-11-18 ©Jacsó Teodóra

Karácsony

18/12/2015

Áldott Karácsonyt kívánok!
Ezzel a szép verssel köszöntelek benneteket, mely egyben egy újabb ígéret, hogy az ünnep szép lesz. Legyen így minden embernek!

Karácsony

Karácsonyra a Létben
Oly szép fények égnek.
Mindig titkokat mesélnek,
Nagyon szépen zenélnek.

Ez legyen a te Léted,
Fogadd el szépen.
Valahány reményed
Velem legyen a Létben,
Itt a szép egységben.

Viruljon a szép mesének
Minden ígérete benned,
Oly szépek ezek a Percek,
Tisztaságod felemelhet.

Legyen meg a permet,
A múlt menjen messze,
A múlt árnyai menjenek!
Legyenek itt a fellegek,
Meséljenek az egek,
Szenteljék meg szívedet.

Remegjen a kis kezed,
Mert most írnod kell iziben.
Létednek szép permete
Így üzen a Nemzetnek:

A Karácsony
Nekem jó barátom,
Elküldöm minden évben a barátom,
Hogy neked jót kívánjon,
S ünnepeljen a szép tájon,
Amit a hó betakarjon,
Oltalmazzon,
Szépen áldjon...

Mert a víz az megtisztulva,
Oltalmazva,
Kristályruhába bújva:
Minden sejtje külön menyasszonyi ruhában!
Ez a legszebb csoda,
Mi csak él a Nemzet bibliájában.

Oly szent ez gyermek!
Valahány óhaja az ünnepnek,
Valahány szép szava a Népnek
Vigye tovább hírét az egésznek,
Ennek a mesének.

Ez a karácsonyi ének
Legyen az ígéret,
Így szívünk szép lesz,
Megtisztul a Létnek.

Ringasson el a hajnalom,
Hozza el a napom,
Oltalmazza sóhajom,
Viruljon az oltáron.

Szenteljük meg a nyáron,
Mikor majd eljön az ángyom
Ezt a Létet örökre.
Szórom a fényt a Nemzetre.

A Karácsony fölemelve,
Rügyekkel teleszőve,
Rigókkal ünnepelve,
Szentelve, megszentelve.

Legyetek itt, ebben a Létben,
Hogy megértsétek, mit meséltem.
S tündököljön hitetek,
Mint virágos rétetek.

Ezt kell tenned gyermekem,
Vidd hírül a szép tervem!
Szép ígéretem teljesítem,
Elküldöm a permetem,
A hópelyhekkel gyermekem.

Lemezeim pörgetem,
Elolvad a szívemen,
Így van ez a Létben
Mindig minden percben.

Szenderegve, így üzenve,
Megszentelve, fölemelve,
Valahány Létben pihenve...

Csakis érted szólok immár,
Legyen itt az a szempár,
S a Mennyet nézze már,
S mesélje el, mit lát:

A réten van száz virág,
Létednek szép permete
Így lesz veled egységbe,
S lesz a szívem fölemelve,
Szentségekben ünnepelve.

Ringasson el holnapom,
Áldja meg a tegnapom,
Szép imádságom
Érted áldozom.

"Köszönöm Atyám!"

A Szent Szív oly tiszta,
Nyíljon ki minden titka
Tenéked gyermekem!
Szereteted meglegyen.

S az Oltalom
Kísérjen utadon.
Legyen tiéd a dalom.

2015-12-08 © Jacsó Teodóra

A Magyar Népet nem kell sajnálni

27/11/2015

Olyan oltalomban van része a Magyar Népnek, hogy 2015. november 27. óta minden hajnalon a harmattal kapja meg a kegyelmet és az áldásokat. Le kellett borulnom, és az áldásokat és kódokat énáltalam beküldte az Atya a térbe, a Létbe, és az Út Pora hozza el a földnek és a Népnek. Az Ég és a Út Pora együtt dolgozik.

Az Út Pora - amit megszentelt a kenet - elhozza a Népnek az áldásokat, megszentelik a fellegek, és viszik az üzenetet, amely az alant olvasható versben lesz. A fellegek harmatot küldenek reggelente a földre. A harmattal ezt a kódokkal és üzenettel megszentelt Port beszórják minden reggel a Magyar Nép szívébe, behintik a Magyar Nép földjére. Így szól a kenet, ami megérkezett.

Ez a legszebb.
Így kell tovább adnom az üzenetet a Nemzetnek.
És én leborulva kérhettem.
Kértem a Nemzetnek bőséget.
Kértem a Nemzetnek bölcsességet, békességet.
El kell jusson a Nép szívéhez.
Ennek meg kell lennie.
A Kenetet el kell fogadni.

Leborulva mondtam mindent.
Bementünk a mélységekbe.
A sötét alagutakba, mindenbe,
Ahova fény kellett,
S beadtuk a fényt.
Beadtuk az ígéretet,
Hogy minden,
Ami nem Kenet
Változzon meg.

Fényt vigyetek magatokkal!
Fényt hozzatok kódotokkal!
Fényt hozzatok szívetekkel!
A kódokat megkaptátok.
Oltalmatok árasztottuk,
Szíveteket megnyugtattuk,
Fogadjátok el.
Ámen.

A Magyar Népet nem kell sajnálni, mert áldott.
A Magyar Népnek nem kell félnie, mert áldott.
Kérnie kell, reménykednie kell.
A Reményt is kell kérnie imában,
És meg kell szentelnie a Reményt.

(Mit jelent ez? Ha leborulva kéred az imában Istent vagy a Reményt és kijelented, hogy elfogadod a Kenetet és a Kegyelmet, akkor megszenteled Istent és a Reményt. Nem panaszkodsz, nem aggódsz, hanem hagyod, hogy a Remény dolgozhasson életedben. A leborulva történő Szent ima lehetővé teszi a szívek cseréjét.)
Ez a Nép Ügye.

A rügye - amit megkapott - ki fog bomlani.
Abban lesz a kenete.
Csak a Hitet el ne veszítse.
Legeslegszebb terve
Az Úrnak van ezzel a Néppel.
Legyen meg a kenete.
Fogadja el a meséket,
Fogadja el az Igéket,
A Hitet és a Reményt erősítse.
Ennyit kell tennie.
És amikor a szívekben a kódok megnyílnak,
Akkor fogjátok megérteni, hogy miről szóltam.

Az Atya:
Viruljon a dicséret
Minden szép örömmel.
Viruljon a szép természet
A szép percekben.

Perdüljön a pirkadattal,
Örüljön a gondolattal,
S legyen meg az Oltára
A Népnek valahára.

Virággal díszítve:
Virággal díszítse
Ez a Nép az Oltárt estére!

Így legyen.
Így szép legyen!
Velem legyen Kenetem,
Hozza el a rügyem,

Minden szép permetem,
Ne engedje hogy elvesszen
Egyetlen ígéretem sem.
Mondja el a Perceknek,

Milyen jó, hogy meglehet,
Hogy megölelhet,
S itt lehet a Kenet,
Hogy a legszebb kínjaimban
A kódokat megnyithattam.

Ezerarcú Létben,
Legszentebb szép Igékben
Így legyek én gyermek
Veled mindig egységben.

Leborulva szép szavakkal,
Millió szép gondolattal,
Virágozó oltalommal,
Csillagokkal beszórva.

Valahány szép szólammal dalolva,
Így legyünk mi szép virágom,
Oltalommal muzsikálom,
Hogy mindig terád vágyom.

Oltalmam árasztom,
Megújuló világom
Minden Létét kitalálom,
Megszentelem, megőrizem,

Ringatom a szívemben
Legeslegszebb szép Ügyem.
Veled zengem énekem.
Rezdüljön meg falevelem

Irgalmazzon a szívemnek.
Lemezem permetezzen,
Meséljen az ünnepnek
Szentelődjünk meg!

Rügyünket nyissuk meg!
Szívünket újítsuk meg!
Szent szívünk,
Így a Létünk

Megünnepli mivélünk.
Szent szépségünk,
Oltalmunk és egységünk,
Így lesz nekünk vezérünk

Szeretettel, Oltalommal, bizalommal,
Örömmel és sóhajjal,
Leplezve a legszebb szóval,
Amivel ez az álom vigasztal.
Vigadjatok,
Ne sírjatok.

Mesélek én,
S olvassátok a meséket.
Mondjátok el kérésetek,
Meghallgatom én ezeket.

Oltalmazom, beborítom,
Csomagolom, felkódolom,
Így kapjátok meg válaszom,
Kódokba burkolom.

Legyen meg a szent szólamom.
Ne csak sima ígéretem,
Hanem Szent legyen.
Megszentelem a Kenetem.

Veled írom így énekem,
Így lesz nekem
Szép veled az életem,
Valahányszor megszentelem.

Legyen meg ezért velem
Mindig az egységed neked.
Leplezze le szép örömöm,
Újítsa meg szép börtönöm

Virágokkal szőtt kínokkal,
Meseszép angyalokkal,
Andalgó szavakkal,
Viruló álmokkal,

Legeslegszebb szólamokkal,
Csillogó szempárral,
Ragyogó mátkával,
Ölelő imádsággal,
Egységben a világgal.

Ez legyél te velem a Létben,
Szent Üdvösségben.
Fogadjuk el a Kenetet,
Fogadjuk el a Kegyelmet.

Őrizzük a szívünkben
A Szent engedelmet.
Rendes, szép szeretetben
Legyél velem az ünnepben,

S oltalmazzon a szívem,
Legyen meg szép rügyem.
Ünneplem, megölelem,
Megcsókolom, megszentelem.

Így szólamolom a szívem:
Ringasson el perceidben,
Meséljen neked,
A dallamot hozza a szíved,
Oltalmazza Perceidet.

Rezdüljenek a fellegek,
Meséljenek az Egek,
Ringatózzon az Oltalom
Holdsugárral az utadon.

Legyen meg neked ez.
Szemeidnek fénye
Terüljön el szépen
Messze a vidéken.

S jöjjön el neked,
Mit a szív szeret
Minden Kegyelemmel,
Zenével és dicsérettel.

Kapja meg az álom,
Hogy mindig jót kívánjon.
Mindig csak a jót kívánom,
Szenderedjen el az álmom,

Vigye a kívánságom
Messze a határon.
És a sóhajom amint óhajtom,
Máris homlokon csókolom,

S viszi az Oltalom a Nép szívébe,
A Nép ereibe, a Nép zsigereibe,
Szép létébe, DNS - ébe,
Memóriájába, szép Szent világba,

Hogy írja át a kódokat,
Mit az Oltalom megmutat.
Rezegve és remegve,
Megölelve, megszentelve, fölemelve.

Legyen meg a permeted.
Így legyen tiéd a Kenet.
S vidd tovább a híremet,
A szép Nemzetnek.

Add tovább ígéretemet,
Szeretetemet.
Vigyázzatok egymásra,
Vigyázzatok az Oltárra,

A Szent Szívet is vigyázva.
Álommá lett Perceimben
Viruljon minden kenetem,

S legyen meg a Létben,
Minden, mi az egységben.
Ez az én szép fényem,
Legyetek mindig vélem.

Rigófüttyös hajnalon
Szent szép utamon
Ringatózzon a sóhajom,
S vigye el az óhajom.

Ámen, gyermekem.

2015-11-27 © Jacsó Teodóra

Emelik a földet

28/10/2015

Atyád vagyok gyermekem.
Légy te most hát énvelem!
Itt vagyok, Oltalmam árasztom.
Gyógyítsd a nép szívét leborulva angyalom!

Őrizd a Nép örömét,
Szeretve a szépet,
Viruljon a legszentebb kincsed,
Áldva a meséket!

- A Népnek kell az öröm, kell a boldogság.
Hajolok hát mélyre, s ezt kívánom hát,
Hogy betölthessek egy ígéretet
Mit az Oltalom tett a Nemzetnek.

- Hajolj hát mélyebbre még!
Minél mélyebbre tudsz hajolni,
Annál nagyobb szeretetet tudsz átadni,
Boldoggá téve Ügyedet,
Őrizve a Szent Szívet.

Borulj hát kedvesem!
Így éred el az én szívem.
A tökéletes Oltalom
Akkor lengi sóhajom,

Mi oly jó a Népnek,
Adva oly sok szépet.
Látod-e a Nap sugarát,
Már dereng, elérte az országhatárt.

Ez vagyok hát én.
Borulj a Nép elé!
Add hát az Igazat,
Mert téged az el nem hagy.

Annak vagy te teremtve,
Vidd hírül az ünnepre:
Valahány álom
Valóra váljon!

Lebegjen ez az óceánon,
Viruljon az összes rét,
Vidd hírül az örömét!
Isten oly nagy szeretetét!

Angyalok fuvoláznak,
Emelik a földet,
Viruló meséket,
Szép Mennyegzőket.

- Köszönöm Atyám!

2015.10.28. 00.00 © Jacsó Teodóra

Örvendj hát a Néppel

28/10/2015

Itt vannak az ajándékok,
Drága gyermek.
Vidd hírül a világnak,
Hogy megkapta a Kegyelmet!

Az Oltalom az Oltalomban
Bennetek van, a szavaitokban,
Csodálatos Reménységtek',
Viruló szép gyermekeknek.

Így indulj te útnak ma,
Hogy a Remény boldogabb,
Mint valaha!

Oltalmamat teérted árasztom,
Lelkemet teérted fakasztom,
Hogy boldog legyél ím'!
Vigyázz hát erre gyermekim'!

Legszentebb dicsőséged meglesz,
Csak hallgasd éberen ezt a percet.
Valahányszor a zsák megtelik,
Néked adom a legszebb perceim.

Oltalom, az Oltalomban
Virág nyílik a szavakban,
Velem legyél járva-kelve,
Őrizve és dicsérve a percet,

A Menyegző perceit,
Mert a zsák megtelik.
Megtelik Reménnyel,
És szeretettel,

Örömmel és bőséggel,
Mennyei kenyérrel.
Örömömet érted zengem,
Hidd hát el, gyermekem!

Boldogságom tebenned,
A jövőd a szívedben.
Csak neked zengem,
Csak teérted teszem.

Légy te ma énvelem,
Békében, Kegyelemben.
Örömöm feltárul,
A Nap szíve kitárul.

Boldogság legyen bennetek!
Tűnjenek el a fellegek!
Űzd el hát a bánatodat,
Hessegesd el sóhajodat!

Velem legyél, jól és szépen,
Boldogan, az Üdvösségben!
Örömöt viszünk a szavakba,
Oltalmat az Oltalomba.

Szivárvány színekkel
Megtöltöm életed,
Viruló Reménnyel...
Szent szép szívedet.

Örvendj hát a Néppel,
Borulj le elébe mélyen!
Olvadjon a sok baj, bánat,
Mely megnyugvást nem találhat!

S a te örömöd oly nagy lesz,
Megcsókolod majd a percet,
Mert velem leszel boldog akkor,
Karjaimban ringatózol.

Így tűnnek el a fellegek,
Őrizd hát meg a szíveket,
Legyél énvelem,
Örvendj énvelem!

Ámen, gyermekem!

2015.10.28.- 04.00 © Jacsó Teodóra

Várom a Nemzet táborát

24/10/2015

Ünnepelj a mai napon,
Mert kérésed meghallgatom!
Borulj hát le, angyalom,
Mert kérésed úgy hangozzon!

A boldogság és az öröm
Nagy lesz a Földön,-
De csak akkor, ha elfogadod.
Én mindenkit kegyelmembe fogadok.

Ünnepelj hát!
Vidd a hírt tovább!
Várom a Nemzet táborát
Már az Oltárnál!

Veletek vagyok.
Szeretetet adok.
Mennyei szólamokat,
Szent Lámpásokat.

Csak higgy nekem,
S bölcs választásod legyen!

Legyen az Út mindig tárva,
Hogy az új látóhatárba
Beleláss,
S halld Isten szavát!
Ámen

2015.10.24.© Jacsó Teodóra

Indítsd a Népet az Igaz Útra!

24/10/2015

Az Atya üzenete

Leborulva, szólamolva
Indítsd a Népet az Igaz Útra!
Veled leszek én dalolva,
Ott leszek én lehajolva.

Ahol te jársz, én ott vagyok,
Megadva a kapcsolatot,
Hogy érezzék a zenét,
Hogy meghallják a Szívét,

Hogy jöjjön a sok ember,
Kiket én teremtettem.
S nektek adom kincsem,
Miket már megcselekedtem.

A Nemzet ajándékai
Az Oltáron vannak itt,
Csak fogadja el a Nép,
Csak tárja ki már a Szívét.

Élet és tett,
Mind legyen Szent!

S megadom a földeknek,
Megparancsolom a vizeknek,
Hallgass hát az Igaz szóra,
Mit mondok neked most szólamolva!

2015.10.24.© Jacsó Teodóra

Szerző

Szeretettel üdvözlünk! Most a zsoltárok a nemzethez című menüben vagy. A Mennyből van itt minden szó, hogy eloszlassuk a félelmeket, a kétségeket, és erősítsük reményt, a hitet. Ezek az üzenetek hitelesek, és csak arra várnak, hogy kapcsolatba lépjenek veled.

Archív

November 2016
January 2016
December 2015
November 2015
October 2015

Kategóriák