Olyan oltalomban van része a Magyar Népnek, hogy 2015. november 27. óta minden hajnalon a harmattal kapja meg a kegyelmet és az áldásokat. Le kellett borulnom, és az áldásokat és kódokat énáltalam beküldte az Atya a térbe, a Létbe, és az Út Pora hozza el a földnek és a Népnek. Az Ég és a Út Pora együtt dolgozik.
Az Út Pora - amit megszentelt a kenet - elhozza a Népnek az áldásokat, megszentelik a fellegek, és viszik az üzenetet, amely az alant olvasható versben lesz. A fellegek harmatot küldenek reggelente a földre. A harmattal ezt a kódokkal és üzenettel megszentelt Port beszórják minden reggel a Magyar Nép szívébe, behintik a Magyar Nép földjére. Így szól a kenet, ami megérkezett.
Ez a legszebb.
Így kell tovább adnom az üzenetet a Nemzetnek.
És én leborulva kérhettem.
Kértem a Nemzetnek bőséget.
Kértem a Nemzetnek bölcsességet, békességet.
El kell jusson a Nép szívéhez.
Ennek meg kell lennie.
A Kenetet el kell fogadni.
Leborulva mondtam mindent.
Bementünk a mélységekbe.
A sötét alagutakba, mindenbe,
Ahova fény kellett,
S beadtuk a fényt.
Beadtuk az ígéretet,
Hogy minden,
Ami nem Kenet
Változzon meg.
Fényt vigyetek magatokkal!
Fényt hozzatok kódotokkal!
Fényt hozzatok szívetekkel!
A kódokat megkaptátok.
Oltalmatok árasztottuk,
Szíveteket megnyugtattuk,
Fogadjátok el.
Ámen.
A Magyar Népet nem kell sajnálni, mert áldott.
A Magyar Népnek nem kell félnie, mert áldott.
Kérnie kell, reménykednie kell.
A Reményt is kell kérnie imában,
És meg kell szentelnie a Reményt.
(Mit jelent ez? Ha leborulva kéred az imában Istent vagy a Reményt és kijelented, hogy elfogadod a Kenetet és a Kegyelmet, akkor megszenteled Istent és a Reményt. Nem panaszkodsz, nem aggódsz, hanem hagyod, hogy a Remény dolgozhasson életedben. A leborulva történő Szent ima lehetővé teszi a szívek cseréjét.)
Ez a Nép Ügye.
A rügye - amit megkapott - ki fog bomlani.
Abban lesz a kenete.
Csak a Hitet el ne veszítse.
Legeslegszebb terve
Az Úrnak van ezzel a Néppel.
Legyen meg a kenete.
Fogadja el a meséket,
Fogadja el az Igéket,
A Hitet és a Reményt erősítse.
Ennyit kell tennie.
És amikor a szívekben a kódok megnyílnak,
Akkor fogjátok megérteni, hogy miről szóltam.
Az Atya:
Viruljon a dicséret
Minden szép örömmel.
Viruljon a szép természet
A szép percekben.
Perdüljön a pirkadattal,
Örüljön a gondolattal,
S legyen meg az Oltára
A Népnek valahára.
Virággal díszítve:
Virággal díszítse
Ez a Nép az Oltárt estére!
Így legyen.
Így szép legyen!
Velem legyen Kenetem,
Hozza el a rügyem,
Minden szép permetem,
Ne engedje hogy elvesszen
Egyetlen ígéretem sem.
Mondja el a Perceknek,
Milyen jó, hogy meglehet,
Hogy megölelhet,
S itt lehet a Kenet,
Hogy a legszebb kínjaimban
A kódokat megnyithattam.
Ezerarcú Létben,
Legszentebb szép Igékben
Így legyek én gyermek
Veled mindig egységben.
Leborulva szép szavakkal,
Millió szép gondolattal,
Virágozó oltalommal,
Csillagokkal beszórva.
Valahány szép szólammal dalolva,
Így legyünk mi szép virágom,
Oltalommal muzsikálom,
Hogy mindig terád vágyom.
Oltalmam árasztom,
Megújuló világom
Minden Létét kitalálom,
Megszentelem, megőrizem,
Ringatom a szívemben
Legeslegszebb szép Ügyem.
Veled zengem énekem.
Rezdüljön meg falevelem
Irgalmazzon a szívemnek.
Lemezem permetezzen,
Meséljen az ünnepnek
Szentelődjünk meg!
Rügyünket nyissuk meg!
Szívünket újítsuk meg!
Szent szívünk,
Így a Létünk
Megünnepli mivélünk.
Szent szépségünk,
Oltalmunk és egységünk,
Így lesz nekünk vezérünk
Szeretettel, Oltalommal, bizalommal,
Örömmel és sóhajjal,
Leplezve a legszebb szóval,
Amivel ez az álom vigasztal.
Vigadjatok,
Ne sírjatok.
Mesélek én,
S olvassátok a meséket.
Mondjátok el kérésetek,
Meghallgatom én ezeket.
Oltalmazom, beborítom,
Csomagolom, felkódolom,
Így kapjátok meg válaszom,
Kódokba burkolom.
Legyen meg a szent szólamom.
Ne csak sima ígéretem,
Hanem Szent legyen.
Megszentelem a Kenetem.
Veled írom így énekem,
Így lesz nekem
Szép veled az életem,
Valahányszor megszentelem.
Legyen meg ezért velem
Mindig az egységed neked.
Leplezze le szép örömöm,
Újítsa meg szép börtönöm
Virágokkal szőtt kínokkal,
Meseszép angyalokkal,
Andalgó szavakkal,
Viruló álmokkal,
Legeslegszebb szólamokkal,
Csillogó szempárral,
Ragyogó mátkával,
Ölelő imádsággal,
Egységben a világgal.
Ez legyél te velem a Létben,
Szent Üdvösségben.
Fogadjuk el a Kenetet,
Fogadjuk el a Kegyelmet.
Őrizzük a szívünkben
A Szent engedelmet.
Rendes, szép szeretetben
Legyél velem az ünnepben,
S oltalmazzon a szívem,
Legyen meg szép rügyem.
Ünneplem, megölelem,
Megcsókolom, megszentelem.
Így szólamolom a szívem:
Ringasson el perceidben,
Meséljen neked,
A dallamot hozza a szíved,
Oltalmazza Perceidet.
Rezdüljenek a fellegek,
Meséljenek az Egek,
Ringatózzon az Oltalom
Holdsugárral az utadon.
Legyen meg neked ez.
Szemeidnek fénye
Terüljön el szépen
Messze a vidéken.
S jöjjön el neked,
Mit a szív szeret
Minden Kegyelemmel,
Zenével és dicsérettel.
Kapja meg az álom,
Hogy mindig jót kívánjon.
Mindig csak a jót kívánom,
Szenderedjen el az álmom,
Vigye a kívánságom
Messze a határon.
És a sóhajom amint óhajtom,
Máris homlokon csókolom,
S viszi az Oltalom a Nép szívébe,
A Nép ereibe, a Nép zsigereibe,
Szép létébe, DNS - ébe,
Memóriájába, szép Szent világba,
Hogy írja át a kódokat,
Mit az Oltalom megmutat.
Rezegve és remegve,
Megölelve, megszentelve, fölemelve.
Legyen meg a permeted.
Így legyen tiéd a Kenet.
S vidd tovább a híremet,
A szép Nemzetnek.
Add tovább ígéretemet,
Szeretetemet.
Vigyázzatok egymásra,
Vigyázzatok az Oltárra,
A Szent Szívet is vigyázva.
Álommá lett Perceimben
Viruljon minden kenetem,
S legyen meg a Létben,
Minden, mi az egységben.
Ez az én szép fényem,
Legyetek mindig vélem.
Rigófüttyös hajnalon
Szent szép utamon
Ringatózzon a sóhajom,
S vigye el az óhajom.
Ámen, gyermekem.
2015-11-27 © Jacsó Teodóra
Az Út Pora - amit megszentelt a kenet - elhozza a Népnek az áldásokat, megszentelik a fellegek, és viszik az üzenetet, amely az alant olvasható versben lesz. A fellegek harmatot küldenek reggelente a földre. A harmattal ezt a kódokkal és üzenettel megszentelt Port beszórják minden reggel a Magyar Nép szívébe, behintik a Magyar Nép földjére. Így szól a kenet, ami megérkezett.
Ez a legszebb.
Így kell tovább adnom az üzenetet a Nemzetnek.
És én leborulva kérhettem.
Kértem a Nemzetnek bőséget.
Kértem a Nemzetnek bölcsességet, békességet.
El kell jusson a Nép szívéhez.
Ennek meg kell lennie.
A Kenetet el kell fogadni.
Leborulva mondtam mindent.
Bementünk a mélységekbe.
A sötét alagutakba, mindenbe,
Ahova fény kellett,
S beadtuk a fényt.
Beadtuk az ígéretet,
Hogy minden,
Ami nem Kenet
Változzon meg.
Fényt vigyetek magatokkal!
Fényt hozzatok kódotokkal!
Fényt hozzatok szívetekkel!
A kódokat megkaptátok.
Oltalmatok árasztottuk,
Szíveteket megnyugtattuk,
Fogadjátok el.
Ámen.
A Magyar Népet nem kell sajnálni, mert áldott.
A Magyar Népnek nem kell félnie, mert áldott.
Kérnie kell, reménykednie kell.
A Reményt is kell kérnie imában,
És meg kell szentelnie a Reményt.
(Mit jelent ez? Ha leborulva kéred az imában Istent vagy a Reményt és kijelented, hogy elfogadod a Kenetet és a Kegyelmet, akkor megszenteled Istent és a Reményt. Nem panaszkodsz, nem aggódsz, hanem hagyod, hogy a Remény dolgozhasson életedben. A leborulva történő Szent ima lehetővé teszi a szívek cseréjét.)
Ez a Nép Ügye.
A rügye - amit megkapott - ki fog bomlani.
Abban lesz a kenete.
Csak a Hitet el ne veszítse.
Legeslegszebb terve
Az Úrnak van ezzel a Néppel.
Legyen meg a kenete.
Fogadja el a meséket,
Fogadja el az Igéket,
A Hitet és a Reményt erősítse.
Ennyit kell tennie.
És amikor a szívekben a kódok megnyílnak,
Akkor fogjátok megérteni, hogy miről szóltam.
Az Atya:
Viruljon a dicséret
Minden szép örömmel.
Viruljon a szép természet
A szép percekben.
Perdüljön a pirkadattal,
Örüljön a gondolattal,
S legyen meg az Oltára
A Népnek valahára.
Virággal díszítve:
Virággal díszítse
Ez a Nép az Oltárt estére!
Így legyen.
Így szép legyen!
Velem legyen Kenetem,
Hozza el a rügyem,
Minden szép permetem,
Ne engedje hogy elvesszen
Egyetlen ígéretem sem.
Mondja el a Perceknek,
Milyen jó, hogy meglehet,
Hogy megölelhet,
S itt lehet a Kenet,
Hogy a legszebb kínjaimban
A kódokat megnyithattam.
Ezerarcú Létben,
Legszentebb szép Igékben
Így legyek én gyermek
Veled mindig egységben.
Leborulva szép szavakkal,
Millió szép gondolattal,
Virágozó oltalommal,
Csillagokkal beszórva.
Valahány szép szólammal dalolva,
Így legyünk mi szép virágom,
Oltalommal muzsikálom,
Hogy mindig terád vágyom.
Oltalmam árasztom,
Megújuló világom
Minden Létét kitalálom,
Megszentelem, megőrizem,
Ringatom a szívemben
Legeslegszebb szép Ügyem.
Veled zengem énekem.
Rezdüljön meg falevelem
Irgalmazzon a szívemnek.
Lemezem permetezzen,
Meséljen az ünnepnek
Szentelődjünk meg!
Rügyünket nyissuk meg!
Szívünket újítsuk meg!
Szent szívünk,
Így a Létünk
Megünnepli mivélünk.
Szent szépségünk,
Oltalmunk és egységünk,
Így lesz nekünk vezérünk
Szeretettel, Oltalommal, bizalommal,
Örömmel és sóhajjal,
Leplezve a legszebb szóval,
Amivel ez az álom vigasztal.
Vigadjatok,
Ne sírjatok.
Mesélek én,
S olvassátok a meséket.
Mondjátok el kérésetek,
Meghallgatom én ezeket.
Oltalmazom, beborítom,
Csomagolom, felkódolom,
Így kapjátok meg válaszom,
Kódokba burkolom.
Legyen meg a szent szólamom.
Ne csak sima ígéretem,
Hanem Szent legyen.
Megszentelem a Kenetem.
Veled írom így énekem,
Így lesz nekem
Szép veled az életem,
Valahányszor megszentelem.
Legyen meg ezért velem
Mindig az egységed neked.
Leplezze le szép örömöm,
Újítsa meg szép börtönöm
Virágokkal szőtt kínokkal,
Meseszép angyalokkal,
Andalgó szavakkal,
Viruló álmokkal,
Legeslegszebb szólamokkal,
Csillogó szempárral,
Ragyogó mátkával,
Ölelő imádsággal,
Egységben a világgal.
Ez legyél te velem a Létben,
Szent Üdvösségben.
Fogadjuk el a Kenetet,
Fogadjuk el a Kegyelmet.
Őrizzük a szívünkben
A Szent engedelmet.
Rendes, szép szeretetben
Legyél velem az ünnepben,
S oltalmazzon a szívem,
Legyen meg szép rügyem.
Ünneplem, megölelem,
Megcsókolom, megszentelem.
Így szólamolom a szívem:
Ringasson el perceidben,
Meséljen neked,
A dallamot hozza a szíved,
Oltalmazza Perceidet.
Rezdüljenek a fellegek,
Meséljenek az Egek,
Ringatózzon az Oltalom
Holdsugárral az utadon.
Legyen meg neked ez.
Szemeidnek fénye
Terüljön el szépen
Messze a vidéken.
S jöjjön el neked,
Mit a szív szeret
Minden Kegyelemmel,
Zenével és dicsérettel.
Kapja meg az álom,
Hogy mindig jót kívánjon.
Mindig csak a jót kívánom,
Szenderedjen el az álmom,
Vigye a kívánságom
Messze a határon.
És a sóhajom amint óhajtom,
Máris homlokon csókolom,
S viszi az Oltalom a Nép szívébe,
A Nép ereibe, a Nép zsigereibe,
Szép létébe, DNS - ébe,
Memóriájába, szép Szent világba,
Hogy írja át a kódokat,
Mit az Oltalom megmutat.
Rezegve és remegve,
Megölelve, megszentelve, fölemelve.
Legyen meg a permeted.
Így legyen tiéd a Kenet.
S vidd tovább a híremet,
A szép Nemzetnek.
Add tovább ígéretemet,
Szeretetemet.
Vigyázzatok egymásra,
Vigyázzatok az Oltárra,
A Szent Szívet is vigyázva.
Álommá lett Perceimben
Viruljon minden kenetem,
S legyen meg a Létben,
Minden, mi az egységben.
Ez az én szép fényem,
Legyetek mindig vélem.
Rigófüttyös hajnalon
Szent szép utamon
Ringatózzon a sóhajom,
S vigye el az óhajom.
Ámen, gyermekem.
2015-11-27 © Jacsó Teodóra