Itt vannak az ajándékok,
Drága gyermek.
Vidd hírül a világnak,
Hogy megkapta a Kegyelmet!
Az Oltalom az Oltalomban
Bennetek van, a szavaitokban,
Csodálatos Reménységtek',
Viruló szép gyermekeknek.
Így indulj te útnak ma,
Hogy a Remény boldogabb,
Mint valaha!
Oltalmamat teérted árasztom,
Lelkemet teérted fakasztom,
Hogy boldog legyél ím'!
Vigyázz hát erre gyermekim'!
Legszentebb dicsőséged meglesz,
Csak hallgasd éberen ezt a percet.
Valahányszor a zsák megtelik,
Néked adom a legszebb perceim.
Oltalom, az Oltalomban
Virág nyílik a szavakban,
Velem legyél járva-kelve,
Őrizve és dicsérve a percet,
A Menyegző perceit,
Mert a zsák megtelik.
Megtelik Reménnyel,
És szeretettel,
Örömmel és bőséggel,
Mennyei kenyérrel.
Örömömet érted zengem,
Hidd hát el, gyermekem!
Boldogságom tebenned,
A jövőd a szívedben.
Csak neked zengem,
Csak teérted teszem.
Légy te ma énvelem,
Békében, Kegyelemben.
Örömöm feltárul,
A Nap szíve kitárul.
Boldogság legyen bennetek!
Tűnjenek el a fellegek!
Űzd el hát a bánatodat,
Hessegesd el sóhajodat!
Velem legyél, jól és szépen,
Boldogan, az Üdvösségben!
Örömöt viszünk a szavakba,
Oltalmat az Oltalomba.
Szivárvány színekkel
Megtöltöm életed,
Viruló Reménnyel...
Szent szép szívedet.
Örvendj hát a Néppel,
Borulj le elébe mélyen!
Olvadjon a sok baj, bánat,
Mely megnyugvást nem találhat!
S a te örömöd oly nagy lesz,
Megcsókolod majd a percet,
Mert velem leszel boldog akkor,
Karjaimban ringatózol.
Így tűnnek el a fellegek,
Őrizd hát meg a szíveket,
Legyél énvelem,
Örvendj énvelem!
Ámen, gyermekem!
2015.10.28.- 04.00 © Jacsó Teodóra
Drága gyermek.
Vidd hírül a világnak,
Hogy megkapta a Kegyelmet!
Az Oltalom az Oltalomban
Bennetek van, a szavaitokban,
Csodálatos Reménységtek',
Viruló szép gyermekeknek.
Így indulj te útnak ma,
Hogy a Remény boldogabb,
Mint valaha!
Oltalmamat teérted árasztom,
Lelkemet teérted fakasztom,
Hogy boldog legyél ím'!
Vigyázz hát erre gyermekim'!
Legszentebb dicsőséged meglesz,
Csak hallgasd éberen ezt a percet.
Valahányszor a zsák megtelik,
Néked adom a legszebb perceim.
Oltalom, az Oltalomban
Virág nyílik a szavakban,
Velem legyél járva-kelve,
Őrizve és dicsérve a percet,
A Menyegző perceit,
Mert a zsák megtelik.
Megtelik Reménnyel,
És szeretettel,
Örömmel és bőséggel,
Mennyei kenyérrel.
Örömömet érted zengem,
Hidd hát el, gyermekem!
Boldogságom tebenned,
A jövőd a szívedben.
Csak neked zengem,
Csak teérted teszem.
Légy te ma énvelem,
Békében, Kegyelemben.
Örömöm feltárul,
A Nap szíve kitárul.
Boldogság legyen bennetek!
Tűnjenek el a fellegek!
Űzd el hát a bánatodat,
Hessegesd el sóhajodat!
Velem legyél, jól és szépen,
Boldogan, az Üdvösségben!
Örömöt viszünk a szavakba,
Oltalmat az Oltalomba.
Szivárvány színekkel
Megtöltöm életed,
Viruló Reménnyel...
Szent szép szívedet.
Örvendj hát a Néppel,
Borulj le elébe mélyen!
Olvadjon a sok baj, bánat,
Mely megnyugvást nem találhat!
S a te örömöd oly nagy lesz,
Megcsókolod majd a percet,
Mert velem leszel boldog akkor,
Karjaimban ringatózol.
Így tűnnek el a fellegek,
Őrizd hát meg a szíveket,
Legyél énvelem,
Örvendj énvelem!
Ámen, gyermekem!
2015.10.28.- 04.00 © Jacsó Teodóra