,,Viruló madárka
trillázva trillázza,
hogy a legszentebb
a magyar nép oltára.
Az oltár színarany.
Leszáll az aranymadár –
csillogó, ragyogó szárnya,
csillog a nap sugarában.
Oly szép a fénye a madárnak,
nagy örömére az egész országnak.
Munkád az lesz, hogy bejárd,
a nép oltárát kitárd.
Azok a kódok,melyek megnyílnak a sorokban,
kinyitják a zárt kapukat.
Csak fellebben a madár szárnya,
máris elindul a tánca
Mutasd meg a népnek,
milyen szépet mesélek!
… Mert én mesélek még nektek
sok-sok szépet.
Az oltalom
ott lesz az oltáron –
hidd el nekem, gyermekem!
Borulj hát le, szép szívem!"
Részlet
2015. 10. 24. © Jacsó Teodóra
Áldott álomból eredő lélekmese
trillázva trillázza,
hogy a legszentebb
a magyar nép oltára.
Az oltár színarany.
Leszáll az aranymadár –
csillogó, ragyogó szárnya,
csillog a nap sugarában.
Oly szép a fénye a madárnak,
nagy örömére az egész országnak.
Munkád az lesz, hogy bejárd,
a nép oltárát kitárd.
Azok a kódok,melyek megnyílnak a sorokban,
kinyitják a zárt kapukat.
Csak fellebben a madár szárnya,
máris elindul a tánca
Mutasd meg a népnek,
milyen szépet mesélek!
… Mert én mesélek még nektek
sok-sok szépet.
Az oltalom
ott lesz az oltáron –
hidd el nekem, gyermekem!
Borulj hát le, szép szívem!"
Részlet
2015. 10. 24. © Jacsó Teodóra
Áldott álomból eredő lélekmese