Velem legyél szép reményem, csillogtasd meg az én fényem, hogy kiviruljon a létem minden igaz létben, s minden szép mesében! Mert benne vagyok én is, érzem, már a szép üdvösségben. Ezért... remény, kísérj engem, s maradj hűen mellettem! Te legyél a szalmaszál, mibe kapaszkodom már! Oltalmat így kap, ki remél, s járja az igaz utat. © Jacsó Teodóra |
A remény imáját leborulva, háromszor mondom el, összekulcsolt kézzel, naponta. Megfogalmazom, hogy miben kérem a segítséget, és elmondom a reménynek, aki eljár ügyemben Isten előtt. Segítséget kérek a reménytől, mert Isten elé viszi az ügyemet. Innentől fogva nem aggódom, mert tudom, hogy ügyem meg lesz oldva. A remény pajzsa és kardja védelmezi azt, aki mondja ezt az imát.