Szent szellem!
Mutasd meg a kegyelmem!
Oldozd fel a kenetem!
Üdvözölj engem!
Óvd a lelkem!
Találj rám a fényben!
Oltalmazd a létem!
Ápold a reményem!
Ügyem viseld szépen!
Szentségedet féltem,
áldom, és védem.
Vigyázom az oltárod,
hogyha szíved kitárod...
Így légy velem, mellettem,
megszentelve énbennem!
... Mert így ölel a kegyelem,
valahányszor meglelem.
S a perc oly szépen idelelt,
adja az igét a szívembe.
Megölelőn viselve
engedelmet a szívébe,
a szeretetet zengve,
megcsókolva, elmerengve.
... Mert ami szent,
az mind szerelmes itt mindenbe.
Legyen ez nekem
végső emlékem,
majd ha a gondolat itt terem,
hogy elvigye tőlem a reményem,
megszenteljük a térben,
s elküldjük cserébe valami szépnek.
Így jön a gondolat cseréje,
az igaz lét meséje,
a mohó vágy az ígéretre.
2015. 11. 13. © Jacsó Teodóra
Mutasd meg a kegyelmem!
Oldozd fel a kenetem!
Üdvözölj engem!
Óvd a lelkem!
Találj rám a fényben!
Oltalmazd a létem!
Ápold a reményem!
Ügyem viseld szépen!
Szentségedet féltem,
áldom, és védem.
Vigyázom az oltárod,
hogyha szíved kitárod...
Így légy velem, mellettem,
megszentelve énbennem!
... Mert így ölel a kegyelem,
valahányszor meglelem.
S a perc oly szépen idelelt,
adja az igét a szívembe.
Megölelőn viselve
engedelmet a szívébe,
a szeretetet zengve,
megcsókolva, elmerengve.
... Mert ami szent,
az mind szerelmes itt mindenbe.
Legyen ez nekem
végső emlékem,
majd ha a gondolat itt terem,
hogy elvigye tőlem a reményem,
megszenteljük a térben,
s elküldjük cserébe valami szépnek.
Így jön a gondolat cseréje,
az igaz lét meséje,
a mohó vágy az ígéretre.
2015. 11. 13. © Jacsó Teodóra