Köszönöm, Atyám,
hogy ott lehetek veled a mennyben.
Köszönöm, Atyám,
hogy oltalmaz a láng a szívemben.
,,Te szép nap! Köszönöm,
hogy megteremtetted
azt az országot!
Szenteld meg a szíveddel
a szent valóságot!
Őrizd a szívedben a lángot!
Így éljünk meg minden napot,
így szenteljük meg a holnapot,
így legyen velünk az üzenet,
oltalmazza a szép kenet!
Szentelje meg szép ünnepünk,
szentelje meg üzenetünk!
...Ez a mi permetünk,
ez a mi szív-ügyünk.
Így létezünk együtt immár:
ragyogjon hát az a szempár!
Így oltalmazzuk a napot,
mit a szép szó oltalmazott,
a szent szív megóvhatott,
megszentelt a kenet.
Szálljon hozzá az üzenet:
Te szép nap!
Szenteld meg a holnapunkat!
Így szenteld meg a dalunkat;
mutasd meg a szólamunkat!
Oltalmazd meg szent imánkat,
legyen velünk az alázat!
Szenteljük meg szent fohászunk!
Legyen áldott az oltárunk!
Így szenteljük meg a napunk,
Így ringatjuk a szólamunk.
Így szól hozzá üzenetünk,
amit mi most megszentelünk.
Szenteljük meg a dalunkat,
szenteljük meg szólamunkat!
Így éljünk a mennyországban,
megszentelő szép fohászban!
Elringat az ígéretünk,
szenteljük meg szép permetünk!
Oltalmazzuk meg a napunk,
legyen miénk halk sóhajunk!
Szenteljük meg imádságunk,
legyen igaz, szép fohászunk!
Így létezzünk együtt veled!
Szenteld meg az üzenetet,...
hogy a szép nap velünk lehet,
oltalmazva a kenetet.
Így éljünk mi együtt immár,
szentelődjön meg e zsoltár!
Így szenteljük minden napunk,
sokat ígérő, szent szólamunk.
Legyen miénk a mi dalunk,
így szenteljük meg a napunk!
Szenteljük meg imádságunk,
legyen miénk szent fohászunk:
Szép nap! Ébredj velünk!
Szenteld meg a mi fellegünk!
Halld meg a mi üzenetünk,
amit mi most megszentelünk!
Hozzád szólunk, szép napunk.
Hozzád szól a szép fohászunk.
Veled legyen szép oltárunk,
így ragyogjon be a tájunk minden titka!
Oltalmazza szép muzsika!
Legyen meg az ígéreted!
Legyen tiéd minden
percben minden kenet!
Aranyozza be létedet!
Szenteld meg az üzenetet!
Szenteld meg a fellegeket!
A csillagokat is megszenteled,
látnak téged az üzenetek.
Így oltalmazzon a kenet!
Minden igaz szép percedet
aranyozza be a fényed,
oltalmazza a szép meséket!
Legyen meg az üdvösséged!
Legyen meg a szép reményed!
Így oltalmazd a léted,
szenteld meg az üdvösséged!
Így legyen velünk a reményed!
Oltalmazd velünk a fényed!
Szép léted és reménységed
oldozza fel kedvességed!
Te vagy a legkedvesebb..., nap!!!
Áldozd fel sugaraidat!
Áldd meg a mi mennyországunk!
Lásd meg a mi szent fohászunk:
mint oltalmazzuk a napunk...,
így szól a mi szent szólamunk.
Megszentel a szívünk titka,
legyen tiéd a muzsika!
... S oltalmazzon meg a kenet,
így éld meg a szép perceket,
amit én most megszentelek.
Oltalmazd az üzenetet!
Szép permeted velünk legyen,
oltalmazd az üzenetem!
Szép permeted megszentelem,
legyen tiéd a kenetem!
Megszentelem a szívemet,
neked adom a létemet.
Így szálljon feléd az üzenet!
Szenteld meg az én szívemet,
meséimet, igéimet -
így szenteld meg kenetemet!
Ragyogjon benned a permet,
szenteld meg az én szívemet!
Oltalmazd a létemet,
szenteld meg a szívemet!
Ezerszer zengek neked
százszor szép üzenetet,
hogy téged bepermetezzenek
ezek a szent levelek.
Így intézem a kenetet,
így élek én együtt veled.
Legyen ez a nap szentelő imája,
a nap igaz szívének kívánsága!
Ezerszer szóródjon a kenet!
Szenteld meg az üzenetet!
Legyen meg a permeted,
szenteld meg a létemet!
Oltalmazd a kék eget,
ragyogtasd a fényedet!
Szenteld meg a szívemet,
megölelő létemet!"
TEODÓRA
Így szól a nap imája,
a megszentelő nap fohásza.
Így lépjünk együtt az oltárra!
Rám van bízva a nap imája,
hogy adjam tovább a népnek,
oltalmazza ígéretem a permet!
hogy ott lehetek veled a mennyben.
Köszönöm, Atyám,
hogy oltalmaz a láng a szívemben.
,,Te szép nap! Köszönöm,
hogy megteremtetted
azt az országot!
Szenteld meg a szíveddel
a szent valóságot!
Őrizd a szívedben a lángot!
Így éljünk meg minden napot,
így szenteljük meg a holnapot,
így legyen velünk az üzenet,
oltalmazza a szép kenet!
Szentelje meg szép ünnepünk,
szentelje meg üzenetünk!
...Ez a mi permetünk,
ez a mi szív-ügyünk.
Így létezünk együtt immár:
ragyogjon hát az a szempár!
Így oltalmazzuk a napot,
mit a szép szó oltalmazott,
a szent szív megóvhatott,
megszentelt a kenet.
Szálljon hozzá az üzenet:
Te szép nap!
Szenteld meg a holnapunkat!
Így szenteld meg a dalunkat;
mutasd meg a szólamunkat!
Oltalmazd meg szent imánkat,
legyen velünk az alázat!
Szenteljük meg szent fohászunk!
Legyen áldott az oltárunk!
Így szenteljük meg a napunk,
Így ringatjuk a szólamunk.
Így szól hozzá üzenetünk,
amit mi most megszentelünk.
Szenteljük meg a dalunkat,
szenteljük meg szólamunkat!
Így éljünk a mennyországban,
megszentelő szép fohászban!
Elringat az ígéretünk,
szenteljük meg szép permetünk!
Oltalmazzuk meg a napunk,
legyen miénk halk sóhajunk!
Szenteljük meg imádságunk,
legyen igaz, szép fohászunk!
Így létezzünk együtt veled!
Szenteld meg az üzenetet,...
hogy a szép nap velünk lehet,
oltalmazva a kenetet.
Így éljünk mi együtt immár,
szentelődjön meg e zsoltár!
Így szenteljük minden napunk,
sokat ígérő, szent szólamunk.
Legyen miénk a mi dalunk,
így szenteljük meg a napunk!
Szenteljük meg imádságunk,
legyen miénk szent fohászunk:
Szép nap! Ébredj velünk!
Szenteld meg a mi fellegünk!
Halld meg a mi üzenetünk,
amit mi most megszentelünk!
Hozzád szólunk, szép napunk.
Hozzád szól a szép fohászunk.
Veled legyen szép oltárunk,
így ragyogjon be a tájunk minden titka!
Oltalmazza szép muzsika!
Legyen meg az ígéreted!
Legyen tiéd minden
percben minden kenet!
Aranyozza be létedet!
Szenteld meg az üzenetet!
Szenteld meg a fellegeket!
A csillagokat is megszenteled,
látnak téged az üzenetek.
Így oltalmazzon a kenet!
Minden igaz szép percedet
aranyozza be a fényed,
oltalmazza a szép meséket!
Legyen meg az üdvösséged!
Legyen meg a szép reményed!
Így oltalmazd a léted,
szenteld meg az üdvösséged!
Így legyen velünk a reményed!
Oltalmazd velünk a fényed!
Szép léted és reménységed
oldozza fel kedvességed!
Te vagy a legkedvesebb..., nap!!!
Áldozd fel sugaraidat!
Áldd meg a mi mennyországunk!
Lásd meg a mi szent fohászunk:
mint oltalmazzuk a napunk...,
így szól a mi szent szólamunk.
Megszentel a szívünk titka,
legyen tiéd a muzsika!
... S oltalmazzon meg a kenet,
így éld meg a szép perceket,
amit én most megszentelek.
Oltalmazd az üzenetet!
Szép permeted velünk legyen,
oltalmazd az üzenetem!
Szép permeted megszentelem,
legyen tiéd a kenetem!
Megszentelem a szívemet,
neked adom a létemet.
Így szálljon feléd az üzenet!
Szenteld meg az én szívemet,
meséimet, igéimet -
így szenteld meg kenetemet!
Ragyogjon benned a permet,
szenteld meg az én szívemet!
Oltalmazd a létemet,
szenteld meg a szívemet!
Ezerszer zengek neked
százszor szép üzenetet,
hogy téged bepermetezzenek
ezek a szent levelek.
Így intézem a kenetet,
így élek én együtt veled.
Legyen ez a nap szentelő imája,
a nap igaz szívének kívánsága!
Ezerszer szóródjon a kenet!
Szenteld meg az üzenetet!
Legyen meg a permeted,
szenteld meg a létemet!
Oltalmazd a kék eget,
ragyogtasd a fényedet!
Szenteld meg a szívemet,
megölelő létemet!"
TEODÓRA
Így szól a nap imája,
a megszentelő nap fohásza.
Így lépjünk együtt az oltárra!
Rám van bízva a nap imája,
hogy adjam tovább a népnek,
oltalmazza ígéretem a permet!
Áhítattal velem érezzétek,
hogy mit ad nektek a kenet!
Szenteljetek meg engemet!
Szenteljétek meg szívemet,
a szívemet, a létemet,
ezerszer száz üzenetet.
Szenteljük meg a permetet,
amit a perc megérlelhetett!
Így szenteljük meg a perceket,
oltalmazzuk az üzenetet...
A nap imája velünk lehet,
egész napra megszentelhet.
Így lesz szent ez a kenet,
permetezze az üzenet!
Létezzetek együtt velünk,
permetezzük be a szívünk!
Így permetezünk,
így létezünk,
legyen meg az ígéretünk!
Szentelődjünk meg a létben,
megszentelő ígéretben,
megüzenve a szép dalokat,
szentelve a szólamokat.
Oltalmazva a bókokat,
a kedvességet, a szólamokat,
a lángokat, a mosolyokat,
a valódi szeretet himnuszokat.
Így legyen velünk az ígéret,
szentelje meg az igéket!
Meséljen nekünk a kenet,
hozza el nekünk a szent perceket!
ÚR
Legyen meg a szent keneted,
egész napra legyen veled!
Így oltalmazd a szívemet:
szenteljen meg a szép üzenet!
Ez legyél velem a létben,
a megszentelő ígéretben!
Szentelődj meg a kenetben,
az oltalmazó üzenetben!
Muzsikáld a létedet!
Muzsikáld a fényedet!
Így létezzünk együtt veled,
szenteld meg az üzenetet!
Így szentel meg minket a kenet,
meséljük a szent üzeneteket!
Így létezz ma együtt velünk,
minden igét megszentelünk.
Így szórjuk a fényünk mára,
legyen velünk a nap sugára!
Oltalmazzuk a holnapunk,
szenteljük meg a mai napunk!
Így létezzünk ígéretben,
megszentelő, szép kenetben,
oltalmazó üzenetben,
szemléltető egyesülésben!
*
Megszentelő permeteddel
oltalmazd a szívem, kincsem!
Velem legyen reménységed,
velem legyen kedvességed!
Meséld el a létnek,
milyen szépen élek,
s oltalmazd az ígéretet!
Vidd el a hírt izibe!
Ne késlekedj semmit se!
El ne hagyd a kenetem!
A jóslatom teljesedjen be!
Te légy legszentebb imádságom,
a legszentebb, szép fohászom
vivője a határon!
Oltalmazzon félúton
a megszentelő Tejúton
a Tudat kapuja,
a menny záloga!
Így él velünk a csoda!
Így lesz velünk megszentelő mosolya.
Létezzen veled a csoda!
Oly szent ez a kenet,
mi veled lehet.
Oltalmazd a létemet,
a legszentebb fényemet!
Így érd el az imádságom,
így érd el a szent fohászom!
Részesüljünk együtt a jóból,
az oltalmazó igaz szóból!
Oldódjon tovább a hited,
részese legyen a természet!
Oltalmazd az ígéreted,
legyen veled szép keneted!
Így éljen veled a kenet,
szentek legyenek az üzenetek!
Így üzenek mindig veled.
Szenteljük meg a perceket,
írjuk le a szent rímeket,-
megszentelve a kenetet.
Így szentel meg a kenet
minden kedves üzenetet.
Ez legyél velünk a létben,
muzsikáló ígéretben!
Szentelődjünk meg a kenetben!
Szentelődjünk meg a permetben!
Így ígérjük meg a fénynek,
hogy megszenteljük az üzenetet.
Így oltalmazzuk a kenetet,
megszenteljük a létedet.
Ezért kell neked a kenet,
szentül mindig így üzenek.
Az üzenetek szépek lesznek,
megszenteljük e létedet.
Így szenteld meg a kenetet!
El ne hagyd a fellegeket,
kik megszentelik létedet!
Ez vagy velünk, kedvesem,
szent leszel a permetben.
Fogadd az üzenetet,
szenteld meg a fényeket!
Így éld az életed!
Szent lehet a nemzeted,
ha olvassa az üzeneteket,
miket mindig megszentelek.
Ez legyen a te keneted!
Hozd el a szép fellegeket!
Melengesd az én szívemet,
így ünnepeld a létemet!
Mutasd meg a nemzetnek,
milyen szépeket üzenek!
Így éld a mennyországod!
Így éld a szent fohászod!
Legyen meg a dallamod,
oltalmazd tovább a napot!
Oly szent a szólamod,
zengjen az óhajod!
Mit kívánsz hát, elmondhatod,
befogadom az óhajod.
Oltalmazd a létet nekem,
el ne hagyd az én kenetem!
Így szenteld meg a szívem,
így öleld a létem!
Egységem és szeretetem
így lesz szent nekem.
Így lesz meg az üzenetem valahány létben...
a szent kenetem.
Boldog szívvel viselj engem,
soha el ne hagyd a létem!
Így élj az én szívemben,
így éljen a kenetem!
Így oltalmazz engem!
El ne hagyd a hitem!
Létezz együtt velem!
Létezzen veled permetem,
ölelje meg a szívem!
Ilyen az én szeretetem.
Leplezze le a szívem,
oltalmazó létem az
ígéretet szépen,
megszentelő létben!
Muzsikál a szívem,
így szentelj meg engem!
Szenteld meg a szívem,
megölelő létem!
Legyen tiéd a kenetem,
legyen tiéd a permetem!
Létezz együtt velem,
oltalmazd a szívem!
Így szentelj meg engem,
szenteld meg a létem!
Megölelő napom te légy nékem!
Oltalmazd az ígéretem!
Oltalmazd a létem!
Mosolyog a szívem valahány létben,
így szentelődik meg fényem
az ígéretben.
Szenteld meg a kenetem,
szenteld meg a szívem!
Így örvend a létem itt,
a szép mesében.
Így mesélek néked
szentül igazat, szépet.
Légy velem az egységben,
oltalmazd a szent fényem!
Így légy velem ígéretben,
megszentelő, szent kenetben!
Lengedezzen a permetem,
minden percben velem legyen!
Permetezzen a szívemben,
ringasson el szeretetben!
Öleljen meg a szívemben,
így oltalmazzon engem a szent kenetben!
Meséljen a szívemben
édes őrületben,
zengve a menny
rémisztő mélységeiben,
a felfoghatatlan szépségekben,
mik elemésztik a testem,
minden percben
újraszülesztve engem.
Ez vagyok én, gyermek,
megszentelő fényben,
megölelő létben,
száz, ezer igében.
Szenteld meg a fényem
száz kenetben nékem!
Létezz együtt vélem!
Szépen így mesélem ezeket a perceket...,
mindig megszentelem.
Ringassa el a kenetem,
mindig velem legyen a permetem!
Így ünnepelje szívem,
oltalmazza reményem,
létezve az igében.
Így élj velünk, kedves:
áldozd fel a perced,
hogy megszenteljen a kenet
mindig, minden percet.
Ez legyél a létben,
szenteljen meg a fényben!
Így éljen a permet,
szenteljük meg a percet!
Mutassuk meg a létnek,
hogy milyen szépet
mesélnek a kenetek néked!
Így szentelődjön meg a fényed!
Ringasd csak el az igéket!
Mesélünk mi együtt véled,
a meséket el nem véted.
Így legyen vélünk a lényeged,
szenteld meg a szent fényedet!
Így ígérd a létedet,
legyen tiéd az üzenet,
amit megszentelek neked.
Legyen tiéd az üzenet,
mit megszentelt száz kenet!
Szépen szórom, permetezek,
üdvözlöm a létedet.
Oltalmazom fényedet,
így lesz miénk a kenet.
Oly szent ez a kenet;
lengje be a létedet!
Meséld el a fényeket.
szenteld meg az ígéretedet!
Meséidet vidd el,
megszentelő kenettel!
Így legyen veled az ígéret,
így szentel meg a természet.
Így vigye hírül a nóta,
mit megszentel a szív valóba!
Így legyen tiéd a kenet,
mit megszentel száz üzenet.
Mesélünk mi együtt veled,
így ünnepeljük létedet.
Szenteld meg a fényedet,
muzsikáló létedet!
Így lesz veled a szent eged,
érje el az üzenet!
Szenteld meg a szívedet,
üzend meg a létedet!
Muzsikáljon száz kenet,
oltalmazzon az üzenet!
Így oldódjon szívünk titka,
oltalmazzon száz muzsika!
Létemet szenteljétek meg,
szórja fényét már a kenet!
Az egységet permetezzük.
Legeslegszebb száz üzenetünk
így lesz velünk.
Megszenteljük,
fölemeljük,
így ünnepeljük a létünk,
mit most elmeséltünk.
Ringasd el a fényünk,
oltalmazzuk létünk.
Így ünnepeljük kenetünk,
permetezzük szívünk.
Oltalmazzuk ígéretünk,
oldódjon föl száz kenetünk!
Permetezze be szívünk,
létünk, az ígéretünk!
Fényünk, a kenetünk
így lesz meg nekünk.
Megszenteljük üzenetünk.
Permetezzen az egységünk,
velünk van a nemzetségünk.
Így lesz velünk a permetünk,
megszenteljük e kenetünk.
Mesélj még együtt velünk,
el ne hagyd a kenetünk!
Szépen permetezünk,
szép létünk így éljük.
Permetezzük szívünk,
így lesz velünk fényünk.
Létezzen a szép permetünk
együtt velünk!
Szentelje meg a kenetünk!
Meséljen a szívünk!
Oltalmazza ígéretünk,
szentelje meg a mi létünk!
Ünnepeljük meg a fényünk,
szép fényünk és ígéretünk!
Legyen velünk a reményünk,
meséljen az egységünk!
Így legyen a permetünk,
olajozó kenetünk.
Szent nekünk az ígéretünk,
így mindig veled lehetünk.
Mindörökre itt leszel velünk,
megszenteled fényünk,
megöleled létünk,
permetezzük fényünk.
Így szentel meg létünk,
muzsikáljuk egységünk!
Egységünk nekünk a kenet,
szenteljük meg a létedet!
Meséljük a fényeket,
a legtisztább lényeket,
az oltalmazó kék eget,
s miket megszentel a kenet.
Muzsikáld el szívedet!
Muzsikáld el létedet!
Így üdvözölj engemet,
mikor elhozza a percet a kenet!
Oly szent ez az üzenet;
megszentelem létedet.
Fogadd be a kék eget,
meséljük a fényeket!
Legyenek itt a fellegek,
szenteljék meg az ünnepet!
Oltalmazzák az üzenetet,
permetezzék be az eget!
Szenteljék meg a fényeket,
meséljék el a hegyeket,
miket megszentelt a kenet,
...így szenteld meg az üzenetet!
Legyen igaz a permeted!
Így légy velem üdvösségben,
így légy velem szép kenetben,
mesében és szép egységben!
Szentül oltalmazz engem!
2016. 02. 11. © Jacsó Teodóra
hogy mit ad nektek a kenet!
Szenteljetek meg engemet!
Szenteljétek meg szívemet,
a szívemet, a létemet,
ezerszer száz üzenetet.
Szenteljük meg a permetet,
amit a perc megérlelhetett!
Így szenteljük meg a perceket,
oltalmazzuk az üzenetet...
A nap imája velünk lehet,
egész napra megszentelhet.
Így lesz szent ez a kenet,
permetezze az üzenet!
Létezzetek együtt velünk,
permetezzük be a szívünk!
Így permetezünk,
így létezünk,
legyen meg az ígéretünk!
Szentelődjünk meg a létben,
megszentelő ígéretben,
megüzenve a szép dalokat,
szentelve a szólamokat.
Oltalmazva a bókokat,
a kedvességet, a szólamokat,
a lángokat, a mosolyokat,
a valódi szeretet himnuszokat.
Így legyen velünk az ígéret,
szentelje meg az igéket!
Meséljen nekünk a kenet,
hozza el nekünk a szent perceket!
ÚR
Legyen meg a szent keneted,
egész napra legyen veled!
Így oltalmazd a szívemet:
szenteljen meg a szép üzenet!
Ez legyél velem a létben,
a megszentelő ígéretben!
Szentelődj meg a kenetben,
az oltalmazó üzenetben!
Muzsikáld a létedet!
Muzsikáld a fényedet!
Így létezzünk együtt veled,
szenteld meg az üzenetet!
Így szentel meg minket a kenet,
meséljük a szent üzeneteket!
Így létezz ma együtt velünk,
minden igét megszentelünk.
Így szórjuk a fényünk mára,
legyen velünk a nap sugára!
Oltalmazzuk a holnapunk,
szenteljük meg a mai napunk!
Így létezzünk ígéretben,
megszentelő, szép kenetben,
oltalmazó üzenetben,
szemléltető egyesülésben!
*
Megszentelő permeteddel
oltalmazd a szívem, kincsem!
Velem legyen reménységed,
velem legyen kedvességed!
Meséld el a létnek,
milyen szépen élek,
s oltalmazd az ígéretet!
Vidd el a hírt izibe!
Ne késlekedj semmit se!
El ne hagyd a kenetem!
A jóslatom teljesedjen be!
Te légy legszentebb imádságom,
a legszentebb, szép fohászom
vivője a határon!
Oltalmazzon félúton
a megszentelő Tejúton
a Tudat kapuja,
a menny záloga!
Így él velünk a csoda!
Így lesz velünk megszentelő mosolya.
Létezzen veled a csoda!
Oly szent ez a kenet,
mi veled lehet.
Oltalmazd a létemet,
a legszentebb fényemet!
Így érd el az imádságom,
így érd el a szent fohászom!
Részesüljünk együtt a jóból,
az oltalmazó igaz szóból!
Oldódjon tovább a hited,
részese legyen a természet!
Oltalmazd az ígéreted,
legyen veled szép keneted!
Így éljen veled a kenet,
szentek legyenek az üzenetek!
Így üzenek mindig veled.
Szenteljük meg a perceket,
írjuk le a szent rímeket,-
megszentelve a kenetet.
Így szentel meg a kenet
minden kedves üzenetet.
Ez legyél velünk a létben,
muzsikáló ígéretben!
Szentelődjünk meg a kenetben!
Szentelődjünk meg a permetben!
Így ígérjük meg a fénynek,
hogy megszenteljük az üzenetet.
Így oltalmazzuk a kenetet,
megszenteljük a létedet.
Ezért kell neked a kenet,
szentül mindig így üzenek.
Az üzenetek szépek lesznek,
megszenteljük e létedet.
Így szenteld meg a kenetet!
El ne hagyd a fellegeket,
kik megszentelik létedet!
Ez vagy velünk, kedvesem,
szent leszel a permetben.
Fogadd az üzenetet,
szenteld meg a fényeket!
Így éld az életed!
Szent lehet a nemzeted,
ha olvassa az üzeneteket,
miket mindig megszentelek.
Ez legyen a te keneted!
Hozd el a szép fellegeket!
Melengesd az én szívemet,
így ünnepeld a létemet!
Mutasd meg a nemzetnek,
milyen szépeket üzenek!
Így éld a mennyországod!
Így éld a szent fohászod!
Legyen meg a dallamod,
oltalmazd tovább a napot!
Oly szent a szólamod,
zengjen az óhajod!
Mit kívánsz hát, elmondhatod,
befogadom az óhajod.
Oltalmazd a létet nekem,
el ne hagyd az én kenetem!
Így szenteld meg a szívem,
így öleld a létem!
Egységem és szeretetem
így lesz szent nekem.
Így lesz meg az üzenetem valahány létben...
a szent kenetem.
Boldog szívvel viselj engem,
soha el ne hagyd a létem!
Így élj az én szívemben,
így éljen a kenetem!
Így oltalmazz engem!
El ne hagyd a hitem!
Létezz együtt velem!
Létezzen veled permetem,
ölelje meg a szívem!
Ilyen az én szeretetem.
Leplezze le a szívem,
oltalmazó létem az
ígéretet szépen,
megszentelő létben!
Muzsikál a szívem,
így szentelj meg engem!
Szenteld meg a szívem,
megölelő létem!
Legyen tiéd a kenetem,
legyen tiéd a permetem!
Létezz együtt velem,
oltalmazd a szívem!
Így szentelj meg engem,
szenteld meg a létem!
Megölelő napom te légy nékem!
Oltalmazd az ígéretem!
Oltalmazd a létem!
Mosolyog a szívem valahány létben,
így szentelődik meg fényem
az ígéretben.
Szenteld meg a kenetem,
szenteld meg a szívem!
Így örvend a létem itt,
a szép mesében.
Így mesélek néked
szentül igazat, szépet.
Légy velem az egységben,
oltalmazd a szent fényem!
Így légy velem ígéretben,
megszentelő, szent kenetben!
Lengedezzen a permetem,
minden percben velem legyen!
Permetezzen a szívemben,
ringasson el szeretetben!
Öleljen meg a szívemben,
így oltalmazzon engem a szent kenetben!
Meséljen a szívemben
édes őrületben,
zengve a menny
rémisztő mélységeiben,
a felfoghatatlan szépségekben,
mik elemésztik a testem,
minden percben
újraszülesztve engem.
Ez vagyok én, gyermek,
megszentelő fényben,
megölelő létben,
száz, ezer igében.
Szenteld meg a fényem
száz kenetben nékem!
Létezz együtt vélem!
Szépen így mesélem ezeket a perceket...,
mindig megszentelem.
Ringassa el a kenetem,
mindig velem legyen a permetem!
Így ünnepelje szívem,
oltalmazza reményem,
létezve az igében.
Így élj velünk, kedves:
áldozd fel a perced,
hogy megszenteljen a kenet
mindig, minden percet.
Ez legyél a létben,
szenteljen meg a fényben!
Így éljen a permet,
szenteljük meg a percet!
Mutassuk meg a létnek,
hogy milyen szépet
mesélnek a kenetek néked!
Így szentelődjön meg a fényed!
Ringasd csak el az igéket!
Mesélünk mi együtt véled,
a meséket el nem véted.
Így legyen vélünk a lényeged,
szenteld meg a szent fényedet!
Így ígérd a létedet,
legyen tiéd az üzenet,
amit megszentelek neked.
Legyen tiéd az üzenet,
mit megszentelt száz kenet!
Szépen szórom, permetezek,
üdvözlöm a létedet.
Oltalmazom fényedet,
így lesz miénk a kenet.
Oly szent ez a kenet;
lengje be a létedet!
Meséld el a fényeket.
szenteld meg az ígéretedet!
Meséidet vidd el,
megszentelő kenettel!
Így legyen veled az ígéret,
így szentel meg a természet.
Így vigye hírül a nóta,
mit megszentel a szív valóba!
Így legyen tiéd a kenet,
mit megszentel száz üzenet.
Mesélünk mi együtt veled,
így ünnepeljük létedet.
Szenteld meg a fényedet,
muzsikáló létedet!
Így lesz veled a szent eged,
érje el az üzenet!
Szenteld meg a szívedet,
üzend meg a létedet!
Muzsikáljon száz kenet,
oltalmazzon az üzenet!
Így oldódjon szívünk titka,
oltalmazzon száz muzsika!
Létemet szenteljétek meg,
szórja fényét már a kenet!
Az egységet permetezzük.
Legeslegszebb száz üzenetünk
így lesz velünk.
Megszenteljük,
fölemeljük,
így ünnepeljük a létünk,
mit most elmeséltünk.
Ringasd el a fényünk,
oltalmazzuk létünk.
Így ünnepeljük kenetünk,
permetezzük szívünk.
Oltalmazzuk ígéretünk,
oldódjon föl száz kenetünk!
Permetezze be szívünk,
létünk, az ígéretünk!
Fényünk, a kenetünk
így lesz meg nekünk.
Megszenteljük üzenetünk.
Permetezzen az egységünk,
velünk van a nemzetségünk.
Így lesz velünk a permetünk,
megszenteljük e kenetünk.
Mesélj még együtt velünk,
el ne hagyd a kenetünk!
Szépen permetezünk,
szép létünk így éljük.
Permetezzük szívünk,
így lesz velünk fényünk.
Létezzen a szép permetünk
együtt velünk!
Szentelje meg a kenetünk!
Meséljen a szívünk!
Oltalmazza ígéretünk,
szentelje meg a mi létünk!
Ünnepeljük meg a fényünk,
szép fényünk és ígéretünk!
Legyen velünk a reményünk,
meséljen az egységünk!
Így legyen a permetünk,
olajozó kenetünk.
Szent nekünk az ígéretünk,
így mindig veled lehetünk.
Mindörökre itt leszel velünk,
megszenteled fényünk,
megöleled létünk,
permetezzük fényünk.
Így szentel meg létünk,
muzsikáljuk egységünk!
Egységünk nekünk a kenet,
szenteljük meg a létedet!
Meséljük a fényeket,
a legtisztább lényeket,
az oltalmazó kék eget,
s miket megszentel a kenet.
Muzsikáld el szívedet!
Muzsikáld el létedet!
Így üdvözölj engemet,
mikor elhozza a percet a kenet!
Oly szent ez az üzenet;
megszentelem létedet.
Fogadd be a kék eget,
meséljük a fényeket!
Legyenek itt a fellegek,
szenteljék meg az ünnepet!
Oltalmazzák az üzenetet,
permetezzék be az eget!
Szenteljék meg a fényeket,
meséljék el a hegyeket,
miket megszentelt a kenet,
...így szenteld meg az üzenetet!
Legyen igaz a permeted!
Így légy velem üdvösségben,
így légy velem szép kenetben,
mesében és szép egységben!
Szentül oltalmazz engem!
2016. 02. 11. © Jacsó Teodóra