Magyarország,...
oly szép ország!
Áldás az igaz jövőre!
Legyen a mennyben Szent a neve!
Megszenteljük kívánságát:
Legyen e nép neve; Áldás!
Áldás az új esztendőre,
a gyönyörű, szép jövőre!
Add nekem a Kegyelmet!
Az Úr neve: Szent lehet.
Gyönyörű, szép aranyunk
...csendül, kondul.
Az Úr neve: SZENT.
Legyen áldott a mosolyunk!
Őrizzük az igaz reményt,
az ő neve: Szent Tünemény.
Áldásos, szent szólamokkal,
legyen kinyitva
- az álommal - a sok dal,
s az áldott, Szent Tünemény!
Magyarország! Veled leszek én,
s ünnepel az igaz remény.
Száz századok itt lesznek velünk,
és nevünk Szent lehet.
Szentelje meg a kegyelmünk!
Óriási, szent kívánságod
megkapod, Magyarország!
Legyen a te neved: ÁLDÁS!
Millió, szép szavakon,
én neked megadom;
hogy evezzetek át a túlpartra,
hol ősi szólamok szólnak.
Áldás a te munkádra,
a dicsőségre, a jövendőre,
és az új esztendőre!
Legyen sok pipacs kinyílva, amerre fű terem!
S izgatottan várom a perceket,
s áldom a mennyeket.
Amikor csak veled leszek,
Magyarországot megáldod...velem.
AZ ÍGÉRET:
A Magyarságnak híre nagy lesz.
Áldozd ezt az ígéretet!
Beborítunk mindent fénnyel,
s aláveted magad az egységnek.
A mi szívünk híre nagy lesz.
Mutassuk a dicséreteket!
S őrzője a fáknak...így leszel te velem.
Mutassuk meg a sok dicséreteket!
Beborítunk mindent fénnyel.
Magyarország hajnala...eljön vala’,
s egész Európában...lesz velünk a csoda.
Oltalmazzuk a dicséreteket.
Talán a legszebb fény is így jöhet el,
s lehet veletek.
Oltalmazzuk az igaz lángot,
áldást hozva erre a földre, lányom!
Csak neked zengjen az énekem,
és a csoda is eljöjjön velem;
hogy szenteljük meg a dicséreteket,
s az igaz fény is úgy jöhet el velem,
akár a szeretet.
Hát szenteld meg a mennyeket!
S utoljára kérlek;
szenteld meg a zenémet!
Ne hagyd el híremet,
mert ünnepek jönnek el felétek,
s áldozok,
amikor csak akarod.
S a jövendő kínok között hal meg veled.
Ébreszd fel a jövőt, s a szeretetet!
Halljam a hangodat!
Szenteld meg a bocsánatodat!
Lássam az arcodat,
hogy milyen jó a hangulat,
amikor velem vagy;
megszentelve, az áhítatban!
...Mert kínok között halsz meg,
gyermek,
ha nem teszed ezt meg nekem.
- Óriási kínok között.
Csak tedd, amit kell, gyermekem,
és szenteld meg a kegyelmet...velem!
ÉN-VELEM, ÉN-ÉRTEM szól a dicséret.
Hát halljam a hangodat, kérlek,
...amikor csak akarom!
Ez alázatod, ez a léted.
Legyen szent minden dicséret!
S ez az igéret jöjjön...veled, szívem!
S legyen veled mindeneknek
örömére; az én szeretetem!
Az én szívem egy veled.
Halleluja. Ámen.
© Jacsó Teodóra
A vers feltöltésre került a MEK-OSZK honlapjára, ,,Az örök templom, a sok zsolozsmás ág” című antológiában.
oly szép ország!
Áldás az igaz jövőre!
Legyen a mennyben Szent a neve!
Megszenteljük kívánságát:
Legyen e nép neve; Áldás!
Áldás az új esztendőre,
a gyönyörű, szép jövőre!
Add nekem a Kegyelmet!
Az Úr neve: Szent lehet.
Gyönyörű, szép aranyunk
...csendül, kondul.
Az Úr neve: SZENT.
Legyen áldott a mosolyunk!
Őrizzük az igaz reményt,
az ő neve: Szent Tünemény.
Áldásos, szent szólamokkal,
legyen kinyitva
- az álommal - a sok dal,
s az áldott, Szent Tünemény!
Magyarország! Veled leszek én,
s ünnepel az igaz remény.
Száz századok itt lesznek velünk,
és nevünk Szent lehet.
Szentelje meg a kegyelmünk!
Óriási, szent kívánságod
megkapod, Magyarország!
Legyen a te neved: ÁLDÁS!
Millió, szép szavakon,
én neked megadom;
hogy evezzetek át a túlpartra,
hol ősi szólamok szólnak.
Áldás a te munkádra,
a dicsőségre, a jövendőre,
és az új esztendőre!
Legyen sok pipacs kinyílva, amerre fű terem!
S izgatottan várom a perceket,
s áldom a mennyeket.
Amikor csak veled leszek,
Magyarországot megáldod...velem.
AZ ÍGÉRET:
A Magyarságnak híre nagy lesz.
Áldozd ezt az ígéretet!
Beborítunk mindent fénnyel,
s aláveted magad az egységnek.
A mi szívünk híre nagy lesz.
Mutassuk a dicséreteket!
S őrzője a fáknak...így leszel te velem.
Mutassuk meg a sok dicséreteket!
Beborítunk mindent fénnyel.
Magyarország hajnala...eljön vala’,
s egész Európában...lesz velünk a csoda.
Oltalmazzuk a dicséreteket.
Talán a legszebb fény is így jöhet el,
s lehet veletek.
Oltalmazzuk az igaz lángot,
áldást hozva erre a földre, lányom!
Csak neked zengjen az énekem,
és a csoda is eljöjjön velem;
hogy szenteljük meg a dicséreteket,
s az igaz fény is úgy jöhet el velem,
akár a szeretet.
Hát szenteld meg a mennyeket!
S utoljára kérlek;
szenteld meg a zenémet!
Ne hagyd el híremet,
mert ünnepek jönnek el felétek,
s áldozok,
amikor csak akarod.
S a jövendő kínok között hal meg veled.
Ébreszd fel a jövőt, s a szeretetet!
Halljam a hangodat!
Szenteld meg a bocsánatodat!
Lássam az arcodat,
hogy milyen jó a hangulat,
amikor velem vagy;
megszentelve, az áhítatban!
...Mert kínok között halsz meg,
gyermek,
ha nem teszed ezt meg nekem.
- Óriási kínok között.
Csak tedd, amit kell, gyermekem,
és szenteld meg a kegyelmet...velem!
ÉN-VELEM, ÉN-ÉRTEM szól a dicséret.
Hát halljam a hangodat, kérlek,
...amikor csak akarom!
Ez alázatod, ez a léted.
Legyen szent minden dicséret!
S ez az igéret jöjjön...veled, szívem!
S legyen veled mindeneknek
örömére; az én szeretetem!
Az én szívem egy veled.
Halleluja. Ámen.
© Jacsó Teodóra
A vers feltöltésre került a MEK-OSZK honlapjára, ,,Az örök templom, a sok zsolozsmás ág” című antológiában.