újabb, szabad létem
áradni a térben,
ezért ezt mesélem.
Meséimmel fényem
bármit is üzenjen a népnek,
megpecsételi az egységet,
valamennyi létnek.
Így mesélik az egységet,
s viszik hírül a meséket…
Mert az álom, amit most felkiáltok,
magasabb szinten lesz már most,
mint az eddigi álmom.
Ezért légy te velem most!
Szüntelen ontom,
meséimet mondom,
minden álmom
üdvözlöm a fákon.
Meséljenek a fák!
Mondják el szívem mosolyát!
Vigyük hírül az üzenetét,
milyen szépet mesélek még!
Mesélek még szépet,
beterítem a vidéket.
2016. 01. 06 © Jacsó Teodóra