Tudom én, hogy szentek vagytok,
valahány macska a világon...,
örvendezik az én drága szívem,
ha hangodat meghallom.
Szólamaim, kincseim,
meséim, hű szemeim...
Ringatózó pirkadat
őrzi az álmaidat.
Te vagy az, ki el nem hagy,
s az örömöm oly nagy!
... Szép a remény!
Isten örökké dicsér:
mindeneket fölmagasztal,
simogat, és betakar.
Mesemondó társat
adott a magánynak.
Kell-e ettől szebb,
és mókásabb
öröm a világnak?
Úgy szeretem a macskákat!
© Jacsó Teodóra
valahány macska a világon...,
örvendezik az én drága szívem,
ha hangodat meghallom.
Szólamaim, kincseim,
meséim, hű szemeim...
Ringatózó pirkadat
őrzi az álmaidat.
Te vagy az, ki el nem hagy,
s az örömöm oly nagy!
... Szép a remény!
Isten örökké dicsér:
mindeneket fölmagasztal,
simogat, és betakar.
Mesemondó társat
adott a magánynak.
Kell-e ettől szebb,
és mókásabb
öröm a világnak?
Úgy szeretem a macskákat!
© Jacsó Teodóra